Mi az a "felhő"?
Írásainkat olyan, az informatika iránt érdeklődőknek szánjuk, akik egyelőre még szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az IT, weboldal készítés, internet, hálózatok, programozás, stb. világáról. Az általunk használt kifejezések és magyarázatok a nem szakmabelieknek szólnak. Cserébe közérthetően szeretnénk bemutatni az informatika különböző területeit és fogalmait.
A mai világban sokszor jönnek szembe olyan divatos kifejezések, mint pl. IOT (Internet Of Things - A Dolgok Internete), Big Data, Felhő, stb. Valljuk be, hogy ilyenkor sokan közülünk bólogatnak a kifejezések hallatán, de ha megkérnének, hogy magyarázzuk el, hogy mik is ezek, akkor bizony bajban lennénk. Az sem könnyíti meg a dolgunkat, hogy ezek a kifejezések néha azért is homályosak, mert nevüket sokszor önkényesen választották.
Ebben az írásban a “felhő” fogalmát szeretnénk körbejárni, illetve tisztázni is egyúttal.
Manapság már teljesen természetes, hogy e-maileket írunk / olvasunk, weboldalakat nézünk, keresünk, hétköznapi dolgainkat is online intézzük. Vajon ilyenkor van-e bármi közünk a sokat emlegetett “felhő”-höz?...
A válasz tulajdonképpen elég egyszerű
A “felhő” egy önkényesen választott, nem pontosan definiálható kifejezés arra a helyzetre, amikor adatokat, szoftvereket, egyéb adatkezelési megoldásokat, üzleti folyamatokat nem a saját “helyi” számítógépünkön (vagy gépeinken) használunk / tárolunk, hanem tőlünk távolabbi szervereken.
Sok felhőszolgáltatást webböngészőn keresztül lehet elérni, mint pl. a Firefox vagy a Google Chrome, de más esetekben mobil app-ok által használjuk a “felhőben” - vagyis szervereken - tárolt adatokat vagy szoftvereket.
Néhány példa felhőszolgáltatásokra
Google Drive, Apple iCloud, Yahoo Mail, Dropbox és Microsoft OneDrive, de pl. a Netflix is ebbe a körbe tartozik.
Természetesen a felhőszolgáltatások nem csak ebben a formában elérhetők. Sok cég futtat olyan üzleti folyamatkezelő megoldásokat, amelyekre szintén használhatjuk a “felhőben” kifejezést.
Előnyök
A felhőszolgáltatások egyik nagy előnye, hogy mivel a távoli szerverek végzik a munka nagy részét, ezért a saját laptop-odra nem kell minden szoftvert feltelepíteni. Ehelyett online - vagyis a felhőben - végezheted el a munkát. Ennek jó példája a Google Drive dokumentumkezelője, ahol akár többen is dolgozhatnak egyszerre ugyanazon a dokumentumon.
Szintén nagy előnye a felhőalapú szolgáltatásoknak, hogy több eszközről is elérhetőek a szolgáltatások.
Egy biztos: Egyre több ilyen megoldás születik majd a jövőben. Egyrészt az internetkapcsolatok sebessége egyre növekszik, ezért egyre kényelmesebb ezen alkalmazások használata. Másrészt valljuk be, nagyon kényelmes is sokszor.
Hátrány
Természetesen a hátrányai is megvannak a felhőalapú szolgáltatásoknak. Ha pl. programozási hiba miatt hibásan működik a távoli szoftver, akkor minden felhasználó számára megjelenik a probléma. Ha pedig az internetkapcsolattal vannak problémáink, akkor mi magunk nehezen vagy nem jutunk hozzá az adatainkhoz ideiglenesen.
Összegezve: A “felhő” az, amikor a számítógép nem a szobánk sarkában áll, de mégis távolról elérjük azt, és tudunk dolgokat rajta “csinálni” :-). Vagyis semmi misztikus nincs a felhőben: Számítógépek tőlünk távol, amelyek segítenek ebben-abban.
És akkor én, az 'egyszeri user', használok felhő szolgáltatást?
Visszatérve az eredeti kérdésre: Igen, mindenki, mindig használ felhőszolgáltatást - azaz távoli szervereket -, aki egy kicsit is internetezik.
Biztonság
A felhőalapú megoldások biztonságával kapcsolatban is egyre többet hallunk aggályokról. Ezek valódi, létező problémák. Az erről történő gondolkodás azonban már messze túlmutat írásunk keretein.
Azonban sok olyan megoldás és módszer létezik, amellyel az egyéni felhasználó is sokat tehet azért, hogy adatai biztonságban legyenek.
A felhőszolgáltatások részletesebb megértéséhez az alábbi képzéseink adnak segítséget: