Fontok használata
Mi a font?
A font (magyarul betűtípus) egy olyan digitális fájl, amely egy adott betűkészletet tartalmaz. A szó a francia fonte szóra vezethető vissza, melynek jelentése 'olvadt', és a hajdani nyomdászok ólomból öntött betűsorozatára utal.
Egy font általában tartalmazza az összes karaktert, amelyet az adott betűkészlet tartalmaz, például betűket, számokat, írásjeleket és speciális karaktereket is. Fontos tudni azonban, hogy nem minden fontkészlet tartalmaz minden karaktert. Mivel a magyar nyelvben több olyan betű is használatos, ami más nyelvekben nem létezik, különösen fontos, hogy meggyőződjünk arról, hogy a választott fontkészletünk minden ékezetes karaktert tartalmazzon (ő, Ő, ű, Ű, stb.).
Sok minden múlik azon, hogy milyen fontot választunk egy adott projekthez. Nyilvánvalóan a megjelenítendő szöveg tartalmi mondanivalója az érem egyik oldala a sikerhez vezető úton, de ugyanennyire fontos az is, hogy a tartalom könnyen olvasható legyen, ne fárassza a szemet és segítsen fenntartani az olvasó figyelmét - ez a hatásos kommunikáció másik záloga. Lássuk, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha weboldalra, illetve nyomdai kiadvány számára keresünk fontot.
Melyek fontok viselkednek jól weboldalakon és mire kell figyelni?
A monitoron megjelenő szöveg olvashatóságát nagyban javítja, ha sans-serif, azaz "talpatlan" betűtípusokat használjuk, mint például az Open Sans, a Roboto és a Lato. A talpatlan fontokra jellemző, hogy egyszerűbb betűformákat és kevesebb dekoratív részletet tartalmaznak, így weben könnyebb a szemnek felfogni és értelmezni őket.
Emellett persze az is fontos, hogy a betűméret ne legyen túl kicsi, és a sorközök is megfelelően szellősek legyenek.
Javasolt, hogy ha lehet, akkor mindig csak egyféle fontot használjunk weboldalak esetében, mert a weboldal sebességét és teljesítményét ronthatja, ha több fontkészletet kell betöltenie.
Jó tudni továbbá, hogy egyazon fontkészletnek több variációja is lehet, nem csak a szokásos normál és vastag betű, hanem sok esetben egy kész paletta áll rendelkezésre a legvékonyabbtól az extra bold karakterváltozatig. Extrém esetekben akár 9 vastagságverzió is lehet egyazon fontkészletben, és persze mindegyiknek van még italic, azaz dőlt változata, ami így már összesen 18 verzió. Fontos, hogy ne használjuk mind, hanem csak azt, amire tényleg szükség van. A leggazdagabb design esetén is kizárt dolog, hogy minden variációra szükség van.
Milyen fontokat használjunk kiadványokhoz?
Kiadványok esetén a legjobb megoldás a serif és sans-serif betűtípusok együttes használata. A serif betűtípusok a hosszú szövegek esetén javítják az olvashatóságot, míg a sans-serif betűtípusok inkább a címekre és alcímekre ajánlottak.
A könnyen olvasható serif betűtípusok közé tartozik a Georgia, a Times New Roman és a Garamond. A sans-serif betűtípusok közül a Verdana, az Arial és a Helvetica a leggyakoribbak.
Miért fontos, hogy azonos fontot használjunk online és offline megjelenésben?
Amikor egy adott cég webes megjelenéséről és nyomtatott kiadványairól van szó, mindenképpen javasolt azonos fonttal vagy fontokkal dolgozni. Miért is? Az azonos betűtípusok és stílusok használata egy adott cég online és offline megjelenésében koherens megjelenést, egységes arculati képet biztosít és ezáltal erősíti a brandet.
Honnan érdemes fontokat beszerezni annak érdekében, hogy nyomtatásban és weboldalon is egyaránt könnyen használhatóak legyenek?
Számos ingyenes és fizetős weboldal és szolgáltatás áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a fontok letöltését és használatát mind a nyomtatott anyagok, mind pedig a weboldalak számára. Az Adobe Typekit, a Google Fonts és a Font Squirrel csak néhány példa ilyen weboldalakra.
Mi van akkor, ha csak a saját gépünkön van meg egy bizonyos fontkészlet?
Számos olyan weboldal létezik, amely lehetővé teszi fontok konvertálását webbarát formátumba (mint például EOT, WOFF és SVG). Példaként a fent már említett Font Squirrel-t emelnénk ki, mellyel viszonylag egyszerűen lehet betűtípusokat konvertálni és weboldalba integrálni.
Új fontkészlet készítése
Saját fontkészlet készítése általában nagyon bonyolult és időigényes folyamat, amely nagyfokú szakértelmet igényel a tipográfia és a design terén egyaránt. Ha valaki saját, egyedi fontkészlet létrehozásán töri a fejét, készüljön fel arra, hogy nem lesz egyszerű dolga. Hogy miért?
Nos, a folyamat rendkívül hosszú és sok türelmet igényel. Minden egyes betűnek több verzióját is el kell készíteni és finomhangolni, hogy a végső eredmény megfelelő legyen. A betűformák kialakítása, a méretek és arányok meghatározása, valamint a kerning (más néven alávágás) és az elrendezés beállítása mind nagyfokú odafigyelést igényel. Bizony, nem elég csak izoláltan az egyes betűket létrehozni, majd pedig egymástól azonos távolságra használni őket. A szöveg így olvashatatlan lenne. Az összes, potenciálisan egymás mellé kerülő betű tekintetében meg kell külön-külön határozni, hogy mekkora legyen az ideális távolság az adott két betű között. A kerning tábla egy olyan grafikus táblázat, amelyben az összes betűpárhoz hozzá van rendelve a szükséges szóköz vagy betűtávolság mértéke egy adott betűkészleten belül. Ez teszi lehetővé a tervezők számára, hogy finomhangolják a betűk közötti térközt, és ezáltal a legjobb eredményt érjék el a betűk elrendezésében, vagyis végső soron az olvashatóság és az egységes design érdekében.
***
Ha van kedved hasonló írásokat olvasgatni, cikkeink listáját erre a linkre kattintva tekintheted meg.
Ha pedig tanulásba fognál, alábbi képzéseinket ajánljuk figyelmedbe:
Web és kiadvány designer
Webfejlesztő
Webszerkesztés alapjai
Junior frontend fejlesztő
Hamarosan induló tanfolyamok:
- 2025-02-08 Junior Java backend fejlesztő
- 2025-02-08 Junior frontend fejlesztő
- 2025-02-12 Junior Java backend fejlesztő
- 2025-02-12 Junior frontend fejlesztő
- 2025-02-12 Junior rendszerüzemeltető
- 2025-02-13 Junior Java backend fejlesztő
- 2025-02-13 Junior frontend fejlesztő
- 2025-02-13 Junior szoftvertesztelő
- 2025-02-15 Junior szoftvertesztelő
- 2025-02-15 Junior rendszerüzemeltető
- 2025-02-19 Junior szoftvertesztelő
- 2025-02-19 Junior rendszerüzemeltető