Edge Computing

2023-07-28
Mit takar a kifejezés? Definíció, előnyök és alkalmazások a valós világban.

A technológia rohamos fejlődésével új kifejezések és elnevezések kerülnek elő, amelyeket néha nehéz követni. Egy ilyen kifejezés az "edge computing". Mi ez? Mire jó? És hol használható? A mai blogposztban ezt a témát járjuk körül, és megnézzük, hogy milyen helye van / lehet az edge computingnak az üzleti világban és a mindennapi életben.

***
Írásainkat olyan, az informatika iránt érdeklődőknek szánjuk, akik egyelőre még szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az IT, weboldal készítés, internet, hálózatok, programozás, stb. világáról. Az általunk használt kifejezések és magyarázatok a nem szakmabelieknek szólnak. Cserébe közérthetően szeretnénk bemutatni az informatika különböző területeit és fogalmait.
***


Az Edge Computing magyarázata

Az edge computing (magyarul szélhálózat vagy peremhálózat) egy olyan számítástechnikai elrendezés, amelynek lényege, hogy az adatgyűjtést és a számításokat a hálózat peremén, vagyis közelebb az adatok forrásához helyezzük. Ez azt jelenti, hogy az adatok kerülnek feldolgozásra, ahol keletkeznek: magán az eszközökön, érzékelőkön, és nem pedig távoli adatközpontokban vagy felhőalapú szervereken. Ez valós idejű feldolgozást jelent, ami az élet számos területén nagyon fontos és hasznos lehet, kiváltképp, ha kritikus, hogy a beérkező adatokra azonnali reakció szülessen és nincs idő kivárni, hogy azok (esetleges késlekedéssel vagy megszakadással) kerüljenek egy központi rendszerbe feldolgozásra, a válasz pedig vissza.

Ez nem jelenti persze azt, hogy az adott eszköz vagy érzékelő mindentől teljesen izoláltan és felügyelet nélkül dolgozna. A peremen végzett számítási munka eredménye eljut a fő adatközpontba is felülvizsgálat és egyéb emberi interakció céljából, de a lényeg, hogy maga a fő munkavégzés ott és akkor történik, ahol az adat létrejön.

Eddig jó, a fő gondolatot értjük, de ez még egy kicsit általános leírás. Nézzük meg egy kicsit közelebbről a működési elvet, majd pedig nézzük konkrét példákat a technológia alkalmazására.


Működés

Az edge computing mind hardveres, mind szoftveres elemeket tartalmaz. Az edge computing koncepciója használ hardvereszközöket (mint például érzékelők, szerverek, hálózati infrastruktúra, beágyazott rendszerek, stb.) és szoftvereket (mint például az adatelemző alkalmazások, operációs rendszerek, adatbáziskezelők, stb.), amelyek a helyi adatgyűjtést, -feldolgozást és -elemzést támogatják.

Az edge computing hardveres oldala olyan eszközöket tartalmaz, amelyek képesek az adatok helyi gyűjtésére és feldolgozására. Ezek lehetnek olyan speciális eszközök, mint az IoT (Internet of Things, azaz dolgok internete) eszközök, amelyek beépített processzorokkal, memóriával és hálózati kapcsolattal rendelkeznek. Ezek az eszközök lehetnek érzékelők, drónok, önvezető autók, gyártóeszközök, stb.

Az edge computing szoftveres oldala magában foglalja azokat az alkalmazásokat és platformokat, amelyek lehetővé teszik az adatok helyi feldolgozását, tárolását és elemzését. Ezek közé tartozhatnak olyan operációs rendszerek, amelyek képesek kezelni az IoT eszközök által generált adatokat, valamint olyan alkalmazások, amelyek képesek ezen adatok elemzésére és a szükséges cselekvések meghozatalára. A felhőszolgáltatások (mint például az AWS, Google Cloud, Azure) is biztosítanak edge computing platformokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy edge computing alkalmazásokat hozzanak létre és működtessenek.


Hol használjuk az Edge Computingot?

Az edge computing számos területen alkalmazható, például:

  • Önvezető autók: Az önvezető autók hatalmas mennyiségű adatot érzékelnek, és azokat azonnal kell feldolgozni. Az edge computing segítségével lehetséges a döntések gyors meghozatala, például kormányzás vagy fékezés során.
  • Okos otthonok: Az okos otthonokban fontos szerepet tölt be az edge computing, segít az adatok gyorsabb feldolgozásában, például a mozgásérzékelőkben, hőmérsékletérzékelőkben vagy a hangalapú asszisztensekben.
  • Ipar: Az edge computing az ipari automatizálásban is lehetővé teszi a valós idejű adatelemzést és a gyors döntéshozatalt, ami növeli a termelési hatékonyságot, minőséget. Itt említendő pl. a prediktív analitika is, amely a tényleges hibák vagy meghibásodások bekövetkezése előtt irányíthatja a berendezések karbantartását és javítását.
  • Közművek: A technológia kiválóan alkalmazható a villamosenergia-termelésben, szélerőművek, tengeri olajfúró tornyok, víztisztítók működtetésében, biztosítva a berendezések megfelelő működését és a folyamatos minőségellenőrzést.


Konkrét példa az Edge Computing használatára

Az edge computing esetében mindegyik eszköz rendelkezik saját processzorkapacitással és az adatokat helyben, az eszközön dolgozza fel. Tehát, ha egy eszköz, például egy hőmérséklet-érzékelő, hőmérséklet-emelkedést észlel, az eszköz képes azonnal értelmezni az adatot, figyelmeztetést küldeni a személyzetnek és automatikusan beavatkozni a gyártási folyamatba, például leállítani egy gépet, hogy elkerülje a túlmelegedést.

A hagyományos, központosított adatfeldolgozási modellekben az adatokat át kell küldeni egy központi szerverre vagy felhőbe a feldolgozáshoz. Tehát, ha ugyanaz az eszköz, a hőmérséklet-érzékelő, hőmérséklet-emelkedést észlel, először az adatokat át kell küldeni a szerverre. A szerver ezt követően értelmezi az adatokat, figyelmeztetést küld a személyzetnek és utasítást ad a beavatkozásra. Ez nemcsak időbe telhet, hanem az adatoknak hosszabb utat kell megtenniük, ami növeli az adatvesztés vagy -szivárgás kockázatát is. Továbbá, ha a központi szerver leáll, az összes eszköz feldolgozási képessége is megszűnhet, míg az edge computingnál az egyes eszközök képesek önállóan működni. Ezért, ha a körülmények megengedik, az edge computing alkalmazása sok esetben előnyösebb lehet.


Az Edge Computing előnyei

Az edge számos előnnyel rendelkezik:

  • Kisebb látencia: Az edge computing lehetővé teszi a kritikus adatok gyorsabb feldolgozását, mivel az adatoknak nem kell hosszú utat megtenniük a szerverekhez és vissza. Ez nagyon fontos a real-time alkalmazásoknál, például az önvezető autóknál.
  • Adatbiztonság: Az adatok kezelése az adatforráshoz közelebb csökkentheti a szivárgás vagy adatvesztés kockázatát, mivel az adatoknak kevesebb utat kell megtenniük a feldolgozásukhoz.
  • Költséghatékonyság: Az adatok helyi feldolgozása csökkentheti a sávszélesség használatát és az adatátviteli költségeket.


Összefoglalás

Az edge computing tehát egy kulcsfontosságú technológia, amely számos előnnyel rendelkezik és számos területen használható. A technológia nem vadonatúj, létezik már egy pár évtizede, de folyamatosan és rohamosan fejlődik. Az edge computing alkalmazása az önvezető autóktól kezdve az ipari automatizáláson át az egészségügyig számtalan területen látható, és minden bizonnyal még szélesebb körben fog elterjedni a jövőben.

Java képzésünkről itt olvashatsz többet, amelyekkel hosszabb távon elindulhatsz az edge computing világába.

További IT képzéseink:

Webszerkesztés alapjai
Webfejlesztő
Junior frontend fejlesztő
Junior szoftvertesztelő
Junior rendszerüzemeltető