Adócsomag tervezet 2025.
Az Országgyűlés előtt az őszi adócsomag
Október 29-én került az Országgyűlés elé az őszi adócsomag tervezete.Bár a törvényjavaslat végleges elfogadásáig még sor kerülhet változtatásokra, de a koncepció már átlátható. Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg ismert, tervezett módosítások legfontosabb elemeit.
A Pénzügyminisztérium által társadalmi egyeztetés céljából közzétett őszi adócsomaghoz képest az Országgyűlés elé benyújtott T/9724 számú törvénymódosítási javaslat számos újdonságot és változást tartalmaz.
Személyi jövedelemadó
A benyújtott javaslat értelmében a jövőben nem merül majd fel adófizetési kötelezettség akkor, ha az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékét apportálja (azaz nem vagyoni hozzájárulásként teljesíti) egy gazdasági társaság részére.A szellemi termékek adómentes apportálásával az a jogalkotó célja, hogy segítse az újonnan induló, innovatív szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét.
Mindezekkel összefüggésben, a javaslat meghatározza azt is, hogy mi minősül az apport alapján a magánszemély által megszerzett értékpapír szerzési értékének: amennyiben az eredeti jogosult magánszemély az értékpapírt értékesíti (azaz árfolyamnyereségre tesz szert), úgy az értékpapír megszerzésére fordított értékként elszámolhatóak lesznek a szellemi termék megalkotása érdekében a magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadások.
A törvénytervezet alapján, a munkavállaló részére utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható lesz. Ennek részletszabályait a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza majd meg.
A javaslat szerint a magánszemélynek sérelemdíj jogcímen kifizetett összeg a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha annak összegét bíróság állapította meg, peres eljárás keretében. Ennek alapján tehát a későbbiekben nem minősülhet adómentesnek a sérelemdíj jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.
Az adórendszer legjelentősebb változásának ígérkezik, hogy az eredeti kétszeresére emelkedik az összevont adóalapból érvényesíthető, gyermekek után járó kedvezmény.A javaslat szerint erre két lépésben kerülne sor: 2025. július 1-jétől havonta másfélszeresére nő a kedvezmény, majd 2026. január 1-jétől ismételt emeléssel éri el a kitűzött szintet.Az eltartottak számától függően a családi kedvezmény egy gyermek esetén 133 340 forintra, kettő esetén 266 660 forintra, három vagy több eltartott esetén pedig 440 000 forintra emelkedne havonta.
Több új formával bővül jövőre az adómentesen adható juttatások köre a minimálbért meg nem haladó értékben: például a Diákhitel II. havi törlesztő részleteinek visszafizetéséhez adott munkáltatói támogatás, a kifizető által fenntartott sportlétesítmény és az ott elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása, vagy például az állatkerti belépőjegy.
Szociális hozzájárulási adó
A javaslat szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a saját munkavállalók képzése esetén a munkáltató által elérhető szociális hozzájárulási adókedvezményre.A törvénytervezet a továbbiakban a kedvezmény érvényesítését ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalóját érintően legfeljebb 12 hónap időtartamban maximalizálja. További szigorítás, hogy a kedvezmény igénybevétele a munkavállaló sikeres szakmai vizsgájához kötött.
Közvetlen adók
A beterjesztett javaslat jelentős változást hoz a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoportok magyarországi tagjai számára: a helyi kiegészítő adóra (közismert nevén “QDMTT”) vonatkozóan adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettséget ír elő.Ezt a magyarországi csoporttagoknak legkésőbb az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig (normál üzleti éveseknek először 2025. november 20-ig) kell teljesíteniük.
Lényeges, hogy ez kizárólag a helyi kiegészítő adófizetési kötelezettségre vonatkozik, így a magyarországi végső – illetve bizonyos esetben köztes – anyavállalatok által a külföldi leányvállalatokra tekintettel potenciálisan fizetendő kiegészítő adóra (angol rövidítéssel “IIR”) nézve nem keletkeztet kötelezettséget.
Bár az új kötelezettség időben előbbre hozza a kalkuláció és a helyi kiegészítő adó megfizetésének kötelezettségét a bevallásra nyitva álló 15 hónapos (első adóbevallásnál 18 hónapos) határidőhöz képest, azt fontos hozzáfűzni, hogy ezeknek a társaságoknak már sokkal korábban, a beszámolójuk elkészítésekor ki kell számolniuk és könyvelniük a fizetendő adójukat. Ezt azért indokolt hangsúlyozni, mert igaz, hogy az új kötelezettség növeli a cégek adminisztrációs terheit, de – a globális minimumadó által támasztott jelentős feladattal összehasonlítva – nem aránytalanul nagy mértékben.
Lényeges, hogy fentiek kapcsán is érvényes: késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Ezzel is csökkenti a jogalkotó a hibázás negatív jogkövetkezményeit.A tervezet fentieken túlmenően, pótolja az aluladóztatott csoporttagok kiegészítő adójának (UTPR) számításához szükséges képlet hiányzó részeit, és bevezeti a GIR (GloBE Information Return) fogalmát.
Helyi adók
A javaslat új építményadó mentességi szabályokat vezet be a műemlékeket, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló vagy ahhoz kapcsolódó építményeket érintően.A tervezet továbbá speciális adózási szabályokat is, melyeket a különleges gazdasági övezet megszűnésekor kell majd alkalmazni.
Módosul az állandó lakos fogalma is: a tervezet alapján e kategóriába tartozik az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy az idegenrendészeti szabályok alapján létesített és bejelentett szálláshellyel rendelkezik.
2024. január 1-jén hatályba léptek azok a rendelkezések, amelyek értelmében telephelye és ezáltal helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezik a légi személyszállítást végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak.A javaslat értelmében ez a speciális telephely szabály a továbbiakban kizárólag arra a külföldi vállalkozóra vonatkozik majd, amelynek illetősége szerinti állama nem részese a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménynek.
Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adó törvény részeként, a tervezet bevezet a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális szabályokat. Eszerint kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret.A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység kapcsán a későbbiekben nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető minősül adóalanynak.
A platformüzemeltetők adóalapja két részből tevődik össze:
A javaslat a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében előírja, hogy a kiskereskedők a platformon keresztüli értékesítésükből származó bevételre jutó adóval csökkentik a saját adófizetési kötelezettségüket. Amennyiben azonban a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi.
Az adót a platformüzemeltetők, illetve a külföldi illetőségű személyek által végzett kiskereskedelmi tevékenység esetén, a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kell meghatározni. Viszont a világértékesítések bevétele alapján meghatározott adót csökkenti a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adó.Ebből következően, noha az adó alapját a világszintű kiskereskedelmi értékesítésekből származó bevétel jelenti majd – amely alapján az érintett személyek a magasabb adókulcsok alapján lesznek kötelesek megállapítani a kiskereskedelmi adó fizetési kötelezettségüket –, de a külföldi értékesítésekre jutó árbevétel továbbra is mentesülni fog az adóztatás alól.
Általános forgalmi adó
Az Európai Unió Bírósága egy friss, magyar vonatkozású döntését követve, a tervezet alapján kiegészülnek az adóalanyokat megillető utólagos áfaalap-csökkentési szabályok a jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget érintő rendelkezésekkel. Az átmeneti szabályok értelmében az ezen szabályra alapított adóalap-csökkentést 2024. január 1-től visszamenőlegesen is lehet alkalmazni.A hatálybalépés időpontját megelőzően és 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetén akkor majd alkalmazható a csökkentés – a korábbi bevallások önellenőrzésével –, ha az adózó más módon nem érvényesítette igényét az adóalap csökkentésére.
A javaslat egy új rendelkezéssel is kiegészítené a teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedményekkel kapcsolatos szabályokat: a számlával alátámasztott vásárlások mellett azokra a vásárlásokra is lehet alkalmazni az utólagos adóalap-csökkentést (árengedmény, mennyiségi engedmény vagy egyéb üzletpolitikai kedvezmény kapcsán), amelyről eredetileg nyugtát bocsátottak ki, feltéve, hogy a kötelezett gondoskodik a nyugta adattartalmának módosításáról.Ezeket az új rendelkezéseket azon ügyletekre kell majd először alkalmazni, amelyek esetében mind a teljesítés időpontja, mind az ellenérték visszatérítése 2025. június 30-át követi.
A javaslat két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát, így az 2024. december 31. helyett 2026. december 31-ig marad hatályban. Emellett a tervezet átmeneti szabályt vezet be, amellyel 2030. december 31-ig alkalmazhatóvá teszi az 5 százalékos áfakulcsot azokra a lakóingatlanokra is, amelyek esetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált vagy az egyszerű bejelentést 2024. szeptember 30-ig megtették, illetve az építészeti törvény hatálya alá tartozó esetekben 2026. december 31-ig tudomásul vették.
A tervezet szigorúbb feltételeket vezet be 2025-től a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezését, valamint a közvetett vámjogi képviselőnek a rá engedményezett adólevonási jog gyakorlását érintően.Az importáló – az eddigi feltételek teljesítése mellett – csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett és az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.Továbbá a közvetett vámjogi képviselő is csak abban az esetben gyakorolhatja a rá engedményezett adólevonási jogot, ha – az eddigi feltételek teljesítése mellett – az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.
Viszont, ha az importáló rendelkezik az Áfa törvény szerinti import áfa önadózói engedéllyel, akkor – az említett két új, az importálóra vonatkozó feltétel teljesítéstől függetlenül – az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódóan előzetesen felszámított adó levonását.
A tervezet szerint az áfa bevallás részét képező M lapon történő adatszolgáltatás esetében az adatokat a jelenleg kötelező ezer forintra kerekített összeg helyett forintban kell majd megadni 2025-től. Ezzel a jogalkotó a NAV felé jelentett tranzakciószintű adatok könnyebb összehasonlíthatóságát szeretné biztosítani. A bevallás főlapján szereplő adatokat azonban a továbbiakban is ezer forintban kell majd feltüntetni.
A javaslat értelmében az eNyugta koncepció bevezetéséhez kapcsolódóan korábban kihirdetett, eredetileg 2025. január 1-jével életbe lépő rendelkezések hatályba lépését a jogalkotó fél évvel elhalasztja.Továbbá, a tervezet az e-nyugta rendszer bevezetése miatt szükséges pénztárgép-fejlesztésekhez kapcsolódó keretszabályokat is tartalmazza.
Jövedéki adó
A tervezet alapján 2025-től emelkedik a jövedéki termékek adómértéke.A javaslat egyes dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében a következők szerint írja elő a 2025. január 1-jétől alkalmazandó adómértékeket:
Az üzemanyagok (beleértve a benzint és a gázolajat) és a különböző alkoholos termékek jövedéki adómértékét a jogalkotó 2024. december 15-ig hirdeti ki a fogyasztóiár-indexszel valorizált összegben.2026-tól alapesetben minden jövedéki termék adómértéke a fogyasztóiár-indexszel valorizálva fog emelkedni minden évben. A kereskedelmi gázolaj esetében visszaigényelhető jövedéki adó mértéke az euró/forint árfolyamtól függően változó lesz.Lehetővé válik a vasúti árutovábbítási tevékenységhez felhasznált villamos energia utáni jövedéki adó visszaigénylése.
Környezetvédelmi termékdíj
A tervezet alapján 2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek esetében. Ennek megfelelően megszűnik az adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolásra / csomagolószerekre, az elektromos és elektronikai berendezésekre, gumiabroncsokra, akkumulátorokra, reklámhordozó papírra és irodai papírra vonatkozóan.Nagyon fontos, hogy az említett termékköröket érintően a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben előírt kötelezettségeket, beleértve az adatszolgáltatást és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetését továbbra is teljesíteni kell.
Társasági adó
A sporttámogatásokhoz kapcsolódó adókedvezményekkel összefüggésben egy új juttatási formát (egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások) is bevezet a tervezet, amely előreláthatóan szélesebb körnek nyújtható. A támogatás összegét a juttató bizonyos feltételek mellett levonható költségként kezelheti az árbevétel 1 százalékáig.
Számvitel
A könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozóan előírt, jelenlegi nettó árbevételi értékhatár a duplájára, vagyis 600 millió forintra emelkedik. Az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétele azonban változatlan marad.Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai is változnak. A mérlegfőösszeg 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, az éves árbevétel értékhatára pedig 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedik.Az önköltség-számítási szabályzat készítésére vonatkozó, jelenleg 1 milliárd forintos értékhatár 4 milliárd forintra, az 500 millió forintos feltétel pedig 2 milliárd forintra emelkedik.Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárait is növeli a tervezet: mérlegfőösszeg 6 milliárd forintos jelenlegi értékhatára 10 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel 1,2 milliárd forintos értékhatára pedig 2 milliárd forintra emelkedik.
Adóeljárás
Az eddigi ellenőrzési és támogató eljárás mellett egy új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet majd az adóhatóság. Ez a jogalkotói szándék szerint, az esetleges adateltérések gyors és hatékony tisztázását szolgálja, így csökkentve a vállalkozások adminisztratív terheit.
Egyéb változások
A javaslat értelmében hatályukat vesztik
A tervezet átemeli az extraprofit adókról szóló kormányrendeletben szabályozott kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték szabályait a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.A 0 százalékos reklámadó kulcs alkalmazásának időszakát a jogalkotó meghosszabbítja 2025. december 31-ig.
A tartalomhoz kapcsolodó képzéseink:
Adózás középfokon: az ÁFA világa >>