Kamerák a munkahelyen

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

A múlt héten érkezett egy olvasói levél, ami egy nagyon érdekes, ám vitára okot adó témát feszeget, a munkahelyi kamerák alkalmazását. Nézzük meg hát, mi a jelenleg hatályos szabályozás!

„Futótűzként terjed a cégnél a hír, hogy be akarják vezetni a kamerás megfigyelést, amivel nagyon sokan nem értünk egyet. Az ebédidőnkben így is sokszor piszkál a kisfőnök, ha éppen az üzemi étkezde felé jár, hogy miért nem megyünk már vissza dolgozni, s őszintén szólva nem szeretnénk, ha ezek a felvételek bárhová is mentésre kerülnének… mit lehet tenni? Joguk van felszerelni a kamerákat bárhová, ha úgy dönt a vezetőség? Próbáltuk megkeresni az Mt.-ben, de nem találtuk az erre vonatkozó passzust.”

A munkahelyi kamerák alkalmazása korántsem olyan egyszerű lépés, ahogyan azt esetleg az aggódó dolgozók gondolják. Ahhoz hogy a munkáltató valóban megfeleljen a jogszabályi követelményeknek, több törvény együttes alkalmazására van szükség. Elsőként nézzük meg, mit mond a munkajog. Természetesen a munkáltató egyik alapvető joga az ellenőrzéshez való jog, így igen, általánosságban mondhatjuk, hogy munkáltatónak joga van ahhoz, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. Az Mt. ennek során lehetővé teszi, hogy a munkáltató technikai eszközt is alkalmazzon (Mt. 11/A. § (1) bekezdés). Ez az ellenőrzési jog azonban nem korlátlan!

A munkavállalókat is megilletik bizonyos jogok, s ebben a konkrét esetben a személyiségi jogok védelme, illetve a személyes adataik védelméhez fűződő jog az, amit figyelembe kell vennie a munkáltatónak. A munkavállaló személyiségi joga csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ilyen célok lehetnek munkahelyi környezetben kitett kamerák esetén a vagyonvédelem, vagy a munkavállalók életének és testi épségének megóvása. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.

A személyes adatok védelméhez fűződő munkavállalói jog miatt pedig a munkáltatónak az adatvédelmi törvényt is alaposan tanulmányoznia kell, mielőtt bevezetne egy ilyen rendszert. Az adatkezelés jogalapja szinte minden esetben a munkáltató jogos érdeke lehet csak, maga a munkavállaló hozzájárulása, mint jogalap általában nem elég (pontosan azért, mert a felek közötti alá-fölérendeltségből és munkáltató gazdasági erőfölényéből következően fennállhat a veszélye annak, hogy az „önkéntes” hozzájárulás nem is önkéntes). Szintén a fenti törvényből vezethető le, hogy meg kell felelni a szükségesség és arányosság követelményeinek, azaz a kamerás megfigyelés csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazható, ami a cél eléréséhez szükséges, feltéve, hogy nincs más, a cél elérésére alkalmas módszer, amely a személyiségi jogokat kevésbé korlátozza.

Természetesen a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell, azaz az sem történhet meg, hogy egyik reggel a munkahelyünkre bemenve kamerákkal találkozunk mindenütt, előzetes tájékoztatás nélkül, mintegy kész tények elé állítva.

Szintén fontos kérdés, hogy hol lehetnek kamerák, s hol nem? Az emberi méltóság megsértésével nem lehet kamerás megfigyelést alkalmazni, így az öltözők, mellékhelységek azonnal kizárásra is kerülhetnek. Ott sem lehet kamerát elhelyezni, ahol a munkavállalók a pihenő idejüket töltik, így az ebédlő, munkahelyi konyha, esetleges pihenőszoba sem kamerázható be. Kivételt jelenthet, ha ezen helységekben védendő vagyontárgy van, például egy étel-, vagy italautomata, de ekkor a kamera csak erre a tárgyra irányulhat (hiszen ebben az esetben a vagyonvédelem a megfigyelés célja, nem a kollégák munkavégzésének, vagy pihenő idejének ellenőrzése). Szintén nem engedélyezett általánosságban a munkavállalók munkavégzésének folyamatos megfigyelése, még pénztáros esetén sem (ez utóbbinál csak a pénztár, illetve az az előtti terület figyelhető meg kamerával az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint, nem maga a munkavállaló folyamatosan munkavégzés közben). Ám ha a munkavállalók élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van, megengedhető a munkaterületet folyamatosan figyelő kamera, de csak tényleges és közvetlen veszély esetén.

Az egész folyamatnak egy érdekmérlegelési teszttel kellene kezdődnie, amit az adatkezelő köteles a kamerarendszer felszerelését megelőzően elvégezni és azt írásban rögzíteni. Amennyiben ennek alapján megvan, hogy hol jogszerű a kamera használata, akkor azok beüzemelése előtt következik az érintettek előzetes, írásos tájékoztatása. Ez az előzetes tájékoztatás kell, hogy tartalmazza az egyes kamerák elhelyezését és a vonatkozásukban fennálló célokat, az általuk megfigyelt területet, tárgyat, illetve azt is, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá a felvétel tárolásának konkrét időtartamát, a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokat is.