Jogviszonyok összehasonlítása 2. Ha éppen nem dolgozunk

Repka Ágnes

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Múltkori cikkünkben áttekintettük, hogy az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok – munkaviszony, megbízási, vagy vállalkozási szerződéssel végzett munkavégzés – milyen jellemzőkkel, bír, milyen jövedelemre számíthatunk, milyen jogi garanciák vannak – ha vannak.

A mai cikkben folytatjuk az összehasonlítást, hiszen ha valóban hosszú távra gondolkodik valaki, akkor az olyan élethelyzetekre is gondol a munkavégzési forma megválasztásánál, amikor valamilyen oknál fogva nem tud dolgozni, hiszen élni ekkor is kell valamiből.

Munkaviszony esetén a biztosítottnak minősülünk, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetünk, ami a természetbeni ellátásokon túl kifejezetten a pénzbeli ellátások igénybe vétele miatt fontos. Egy esetleges keresőképtelenség esetén táppénz igénybevételét jelenti, s gyermek születése esetén az anyasági ellátások folyósítását.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló, de fontos tudni, hogy a betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár, s ennek összege a munkabér alapján kalkulált távolléti díj 70 %‐a. Amennyiben a 15 nap betegszabadság után még mindig nem keresőképes a munkavállaló – vagy ha esetleg nem saját betegsége, hanem például gyermeke betegsége miatt keresőképtelen – táppénz illeti meg. A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így konkrét összeget általánosságban sem lehet írni, ám az összege maximalizálva van, táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2020-ban, a 161.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg tizezer-hétszázharminchárom forintot. Ez egy 30 napos hónapot feltételezve egy kicsit több mint 320.000 Ft-ra jön ki. Kellően magas fizetés esetén tehát a kiesett jövedelmet részben kompenzáló táppénz is lehet magasabb összegű – habár csak egy bizonyos határig.

Mindemellett ha munkavállalóként gyermeket szülünk, a jogosultsági feltételek teljesítése esetén CSED-re, GYED-re is igényt tarthatunk, melynek összege szintén a korábbi keresethez igazodik. Látható tehát, hogy a hatályos TB szabályok ismeretében, okosan előre tervezve, arra az időszakra, amikor nem tudunk dolgozni, nem maradunk teljesen jövedelem nélkül.

Ugyanez egy megbízási szerződéssel végzett tevékenység vagy KATA esetén már máshogy néz ki egy kicsit, így érdemes az ilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt választóknak előre alaposan tájékozódni! A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás választhatja azonban azt is, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet. Ezzel – mint azt mindjárt látni fogjuk – magasabb összegű ellátásokra lehet jogosult.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, s a TB törvény és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. Az ellátások számításának alapja 2020. július 1-jétől 102 000 forint, magasabb összegű (75.000-es) tételes adó fizetése esetén pedig 170 000 forint. Látható tehát, hogy az az összeg, ami a táppénz és az esetleges CSED vagy GYED számítás alapján képezi, lényegesen alacsonyabb, mint munkaviszony esetén a bér, így a nekünk járó ellátás összege is lényegesen kevesebb lesz. Persze ezen nem is szabad meglepődni, hiszen aki keveset fizet be, keveset is kap. Gyermekvállalást tervező KATA-s vállalkozóknak mindenképpen ajánlott átgondolni, hogy érdemes-e áttérni az 50.000-es tételes adó helyett a 75.000-es összegre, a későbbi ellátások maximalizálása érdekében. Ugyanígy érdemes azt is megfontolni, hogy egy hosszabb, nehezebben gyógyuló betegség, vagy egy több hónapos felépüléssel járó, de tervezhető, a jövőben bekövetkező műtét esetén az alkalmazotti lét vagy a KATA vállalkozás adja a nagyobb anyagi biztonságot.

A megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy betegszabadságra nem lesz jogosult, mert az csak munkaviszonyban jár. Amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottá válik, a táppénzjogosultsága is keletkezik. 2020-ban a 161.000,- Ft-os minimálbérre tekintettel ez az összeg minimum havi 48.300,- Ft-os jövedelem, tehát ennyi, vagy e feletti havi jövedelem esetén számíthatunk táppénzre, s a többi ellátásra. Amennyiben a havi / napi megbízási díj nem éri el az előzőekben említett összeget, akkor a megbízott nem számít biztosítottnak, így sem táppénzre, sem gyermekvállalás esetén CSED-re, sem GYED-re nem lesz jogosult.

Összefoglalva tehát: a sokféle munkavégzésre irányuló jogviszony és verzió közül nem elég csak a várható jövedelem alapján dönteni, hiszen a kérdés ennél sokkal összetettebb. A jelenben megkereshető összeg mellett a hosszú távú tervezés, az egyéni életcélok, az egészségi helyzet és a családalapítási tervek is befolyásolhatják, hogy vajon mi az optimális megoldás.