Online kassza a plasztikai sebésznél és a zumba órán

A vállalkozók addig-addig próbálták kitalálni, kikkel (mely tevékenységekkel) bővül azok köre, akik kötelesek pénztárgéppel adni a nyugtát, míg sokak tippjei „bejöttek”. (Persze kár lenne csak az „önbeteljesítő jóslatokat” hibáztatni az ügyben.)

A Magyar Közlöny 2016/42-es számában már ki is hirdették, hogy 2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány az eddigi érintettek mellett, mely ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét.

Az új toplista a tárgyban ezek szerint

• 2016. szeptember 30-tól a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kötelesek lesznek az online pénztárgép használatára, őket néhány hónap késedelemmel, azaz
• 2017. január 1-jétől követik a pénzváltók, illetve a személyszállító tevékenységet végző taxisok és – feltehetőleg az előbbiek nem kevés kárörömére- az uberesek is csatlakoznak a „nagy testvér” online hálózatához, azaz bevételeikről nekik is online adatokat kell szolgáltatniuk a NAV-nak.

Varga Mihály a tárgyban 2016. március 22-én sajtótájékoztatót tartott, ahol – többek között – arra is kitért, hogy milyen jelentős szerepet játszott a feketegazdaság visszaszorításában az online pénztárgépek használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.

A tárcavezető szerint a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya.

Valószínű, hogy a kormány most sem vakon lövöldözik –már ami a pénztárgépeket illeti-, tekintve, hogy a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek az online pénztárgépek a költségvetés számára, és 2015-ben további, mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető ezek bevezetésének. Az országban a szaktárca adatai szerint 217 ezer online pénztárgép üzemel. (Ez ”alsó hangon” is átlagosan közel 700 ezer forint eddig - a jelek szerint - eltitkolt adót jelent üzletenként, és például kb. 2,5 millió forint áfa-alapot.)

Varga Mihály szerint a kormány az új kötelezetti kör számára előírt határidő kitűzésekor is körültekintően járt el, mivel az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.

Annak, aki mélyebben szeretne elmerülni a kérdésben, a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendeletet kell tanulmányoznia. Ez egyébként a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet módosító jogszabály.

További értékes infók a tárgyban:

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/ujabb-agazatokra-terjesztik-ki-az-online-penztargepek-hasznalatat