A számlázás szabályai és a számla kibocsátásának időpontja – 1. rész: A számlaadási kötelezettségről
AMIKOR VAN SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG
Az áfa alanya az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére (ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet). Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség az ügylet teljesítéséhez kapcsolódik.
Az Áfa tv-ben megfogalmazott számlaadási kötelezettség azokra az esetekre is kiterjed, amelyek ingyenesek, azonban az Áfa tv. alkalmazásában ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülnek. Fontos megjegyezni, hogy a számlaadási kötelezettség ezekben az esetekben is csak akkor terheli az adóalanyt, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól eltérő személy, szervezet.
Tekintettel arra, hogy az előleg átvételekor/jóváírásakor adófizetési kötelezettség keletkezik, a számlaadási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, kapott előlegre is. Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség a nem adóalany által fizetett előleg tekintetében azonban nem általános (lásd „Amikor nem kell számlát adni”)
A kapott előlegről kibocsátott számlában annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szerepeltetni, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.
A számlaadási kötelezettség a következő, belföldön kívül teljesített termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed:
- az Európai Közösség másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van,
- a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.
A számla kibocsátási kötelezettség a számla előállítása mellett a számlának a jogosult (termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő) részére történő átadását, eljuttatását is magában foglalja.
NINCS LEHETŐSÉG A SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÜLÉSRE A KÖVETKEZŐ ESETEKBEN:
- Adóalany felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel).
- Nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel).
- Adóalany illetve nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlege (feltéve, hogy az előleg fizetése nem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe számítandó be).
- Nem adóalany (és nem is jogi személy) részéről 900 ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó előleg fizetése.
- Nem adóalany (és nem is jogi személy) részéről 900 ezer forintot el nem érő előleg fizetése, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője számlát kér,
- Nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel az ügylet teljesítéséig megfizetik, feltéve, hogy az adót is tartalmazó ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot.
- Nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel az ügylet teljesítéséig megfizetik és az adót is tartalmazó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot, de a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője számlát kér.
- Nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét az ügylet teljesítéséig nem (vagy nem feltétlenül) fizetik meg, illetve amelynek az ellenértékét nem készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg.
- Közösségen belüli termékértékesítés (ide tartozik az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése is).
- Távolsági értékesítés.
- Sorozat jelleggel történő ingatlan értékesítés.
- A Közösség területén kívül teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy az adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön).
- A Közösség másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amely után a termék beszerzőjét illetve a szolgáltatás igénybevevőjét terheli az adófizetési kötelezettség, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön).
AMIKOR NEM KELL SZÁMLÁT KIÁLLÍTANI
Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség nem terjed ki az olyan esetekre, amelyek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak. Ilyen ügylet például:
- közhatalmi tevékenység,
- a kártérítés fizetési kötelezettség,
- az értékesített készpénz-helyettesítő fizetési eszköz/ pénzhelyettesítő eszköz (pl. ajándék utalvány),
- a bíróság által megítélt perköltség (stb.).
Továbbá, mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely
- a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki. Amennyiben az adóalany az ilyen ügyletről kibocsátott számviteli bizonylatán a számla megnevezést szerepelteti, a bizonylatnak akkor sem kell maradéktalanul megfelelnie az Áfa tv. szigorú előírásainak, elégséges a bizonylatnak a számviteli törvény előírásainak való megfelelése. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben az ügylet teljesítőjénél nem keletkezik nyugtaadási kötelezettséget.
- Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ebben az esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.
- Mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól akkor is, ha a nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) 900 ezer forintot el nem érő előleget fizet és a számla kibocsátását nem kéri. A kapott előlegről nem kell nyugtát kibocsátani. Amennyiben az előleg megfizetése készpénz (illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz illetve pénzhelyettesítő eszköz) átadás-átvételével valósul meg, a pénzmozgást dokumentálni kell, ami megvalósulhat pl. az előleget átvevő által kibocsátott számviteli bizonylattal is. Egyéb módon történő előleg fizetések esetén a pénzmozgást pl. banki bizonylatok dokumentálják.
- Az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem terjed ki az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre sem.
(folyt. köv.)
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok