Lehet néhány (száz)ezerrel kevesebb? Adótervezési lehetőségek az iparűzési adóban (3/3. rész)

AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁI

Lehetséges, hogy a vállalkozás - költségszerkezete függvényében – már azzal is sokat megtakaríthat az iparűzési adójából, ha az ún. főszabály helyett más, a törvény által felkínált számítási móddal állapítja meg a fizetendő adót.

Az alábbiakban sorra vesszük az iparűzési adó megállapításának lehetséges módozatait annak függvényében, hogy a vállalkozás más adók tekintetében – személyi jövedelemadó, társasági adó, eva, kata -, mely alternatívával élt. (Arra e keretek közt nem térek ki, hogy az átalányadót, az evát, a katát, kivát, társasági adózást és a vállalkozói személyi jövedelemadózást mely esetekben érdemes választani.)

Egyéni vállalkozó

Az Szja-tv. hatálya alá tartoznak, 

• a vállalkozói személyi jövedelemadózást, vagy
• az átalányadózást

választhatják, az adóalap és a fizetendő adó megállapítására.

Az iparűzési adó alapját a vállalkozói személyi jövedelemadózás hatálya alatt az egyéni vállalkozó megállapíthatja

• az ún. főszabály szerint: az adóalap = a bevétel csökkentve az anyagköltséggel, elábéval, alvállalkozói teljesítmények és közvetített szolgáltatások értékével, vagy
• 8 millió forint árbevételig a bevétel 80 százalékát tekintve adóalapnak.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók a helyi iparűzési adót

• a fentebb említett ún. főszabály mellett,
• egy speciálisan rájuk szabott szabály szerint is megállapíthatják: ekkor az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 120 százaléka azzal a kikötéssel, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a tevékenységből származó bevétel 80 százaléka.

Egyéni és társas vállalkozások

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) egyéni- és társas vállalkozások egyaránt választhatják. Az evás vállalkozások iparűzési-adóalapjukat megállapíthatják

• a “klasszikus” módszerrel - azaz bevétel csökkentve az anyagköltséggel, stb.- valamint 
• az egyszerűsített adólap-megállapítás módszerével.

Ez utóbbi azt jelenti (és nem tévesztendő össze egy másik, a 8 millió forint bevételt meg nem haladó vállalkozásokra érvényes - egyébként elméletileg az evások által is választható egyszerűsített eljárással, amikor az adó alapja a bevétel 80 százaléka), hogy az adó alapja az eva-alap 50 százaléka. Ez az alacsony költségaránnyal rendelkező vállalkozások számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy mondjuk Budapesten 2 százalék helyett 1 százalék adót kell fizetniük a bevételhez arányítva.

A kisvállalkozások tételes adóját (kata) úgyszintén választhatják mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozások. (Ez utóbbiak korlátozottan. Az adóalanyiságot az egyéni cég és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt-ék és kkt-ék választhatják, így – például – a kft-ék nem.)

Ezen adónem hatálya alatt az iparűzési adó alapja megállapítható

• a már sokat emlegetett főszabály szerint, vagy
• 8 millió forint bevételig a bevétel 80 százalékában, vagy
• a székhelyre és a telephelyre önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalapot vélelmezve.

A 2,5 millió forint/önkormányzat módszerrel kapcsolatban fontos tudni, hogy abban az esetben, ha a vállalkozás kata-alanyisága

• valamely településen az adóév egészében nem áll fenn,
• vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel,

akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. Természetesen az iparűzési adó alapjának diktált 2,5 milliós összegét nem kötelező választania a katásoknak. De! Ha egyszer ezt választották – az adóalanyiság kezdetétől számított 15 napon belül be kell ezt jelenteni az érintett önkormányzatokhoz -, akkor a kisadózás teljes időszaka alatt ehhez a döntéséhez kell tartania magát a cégnek (így ez akár több évre szóló elkötelezettséget is jelenthet).

Csak társas vállalkozások

A társasági adó hatálya alatt adózó társaságok az iparűzési adóalapjukat megállapíthatják

• a főszabály szerint,
• 8 millió forint árbevételig a bevétel 80 százalékát adóalapként figyelembe véve.

A kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozások (ezt az adózási módot egyéni vállalkozók nem választhatják) három számítási módszer közül választhatnak az iparűzési adó számítása során

• a fentebb már említett főszabály, vagy
• 8 millió forint árbevételig a bevétel 80 százaléka az adó alapja, vagy
• a kiva-alap 120 százaléka az iparűzési adó alapja azzal a kikötéssel, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a tevékenységből származó bevétel 80 százaléka.

PÉLDÁK, SZÁMÍTÁSOK

Egyéni vállalkozók

Tegyük fel, hogy a vizsgált vállalkozás nettó árbevétele 5 millió forint, az iparűzési adó szempontjából figyelembe vehető költségei a bevétel 10 százalékának megfelelőek. Az érintett önkormányzatnál az iparűzési adó mértéke 2,0%. Az egyéni vállalkozó átalányadózás esetén 40 százalék költségátalánnyal számolhat. (500 millió forint feletti árbevétel esetében a Htv. korlátozza az elábé, közvetített szolgáltatások értékének levonhatóságát.)

Első példánkban ezekkel a paraméterekkel egy egyéni vállalkozó iparűzési adó-fizetési kötelezettségét vizsgáljuk.

Fentiekből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

1. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint állapítja meg az Szja-alapot és az adót, és az iparűzési adóból levonható költségei nem érik el a nettó árbevétel 20 százalékát, valamint a nettó árbevétel nem több mint 8 millió forint, akkor az iparűzési adó alapja = a nettó árbevétel 80 százaléka módszerrel jár jobban.

2. Ha az érintett egyéni vállalkozó az Szja-tv. kínálta átalányadózást választotta, és az iparűzési adóból levonható költségei nem érik el a bevétel 20 százalékát, akkor az átalányadózók számára megállapított iparűzési adóalap-számítási módszerrel kevesebb adót kell fizetnie.(Az Szja-tv. szerinti átalány adóalap esetében a legalacsonyabb átalány /25 százalék/ is több, mint a 8 millió forint nettó árbevételig alkalmazható egyszerűsített ipa-alap szerint levonható költség. De ekkor (5.000.000x 0,75)x 1,2= 4.500.000,-Ft ipa-alap, ez  azonos az egyszerűsített adóalap-számítási módszer szerinti adóalappal. Ez – a nettó árbevétel 80 százaléka - a maximális ipa-alap az átalányadózók speciális ipa-alap megállapítási módjánál. Ez azt jelenti, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó alacsony (az ipa-alapjából levonható) költséghányad mellett mindenképpen a speciális módszerrel jár jobban, illetve legfeljebb az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer szerinti helyzetbe kerül – itt viszont nincs 8 millió forintos korlát, mint az egyszerűsített adó-megállapítási mód esetében.)

3. Evás egyéni vállalkozó fenti feltételek mellett akkor jár legjobban, ha az evások egyszerűsített adóalap-megállapító eljárását alkalmazza.  

4. A katás egyéni vállalkozó, 

• ha nettó árbevétele meghaladja a 3.125.000,-Ft-ot (ennek 80 százaléka 2.500.000,-Ft, a 8 millió forintig alkalmazható átalányadóalap-számítás szerinti ipa-alap, és ekkor az a módszer azonos eredményt hoz a katásokra vonatkozó speciális szabállyal), illetve 
• az iparűzési adó alapjából levonható költségeinek levonásával az adóalap nem kevesebb, mint 2,5 millió forint, 

akkor a katások számára választható adóalap-megállapítási mód eredményezi a legkevesebb iparűzési adóterhet.

Társaságok

Az előző példából ismert adatokat egészítsük ki azzal, hogy

• a vállalkozás személyi jellegű kifizetéseinek éves összege 3.294.000,-Ft (Tbj.-tv. szerinti járulékalap, azaz a garantált bérminimum 112,5%-a, két tagra számítva),
• a pénzforgalmi eredmény 100.000,-Ft,
• a kiva-alapot esetlegesen a Kiva-törvény előírásai szerint módosító tételektől itt eltekintünk.

A fenti táblázatból az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban már vázolt következtetésekre juthatunk a társasági adó, az eva, vagy a kata hatálya alá tartozó cégek esetében.

A kivásoknál – szerintem – a kivásokra vonatkozó speciális módszer eredményezi a legkevesebb iparűzési adót. Ez a helyzet még a példabeli esetben is, ahol a nettó árbevétel nagyon alacsony a személyi jellegű kifizetésekhez viszonyítva. Magasabb árbevétel esetén e módszer előnye még jelentősebb különbözetet eredményez a többi lehetőséghez képest.

Természetesen a számításokat elvégezni és a kérdésben dönteni mindig az adott cég jellemzői és gazdálkodási adatai alapján kell.