Ingyenes ügyletek és az áfa (2/1. rész) - Termékminta, kóstoló és „társai”

 

ESETEK

 

Nézzük először az „eseteket”!

 

A) A Száguldó Szakácsok étterem házhoz szállítja az ételt. Azoknak a vásárlóinak, akik bizonyos összeghatár felett rendelnek, kulcstartót ad ajándékba. Ezeket egy másik – belföldi – cégtől szerzi be.

B) Az Álomkonyha Bútorgyártó Kft tevékenységéhez faanyagot szerez be. Ennek egy részéből játszóteret épít a település gyermekeinek, és ingyen adja azt át a helyi önkormányzatnak.

C) A Kleopátra Kft új, és a piacra még be nem vezetett termékéből – egy szamártejes arckrémből - apró dobozokban mintát ad a boltjában vásárlóknak.

D) Az Aranynedű Kft borkóstolót tart a karácsonyi kirakodóvásáron. A féldecis műanyagpoharakba töltött italt bármely érdeklődő ellenszolgáltatás nélkül megkóstolhatja.

E) Az Egyensúly Könyvelőiroda a feleslegessé váló számítógépeit ingyen átadja dolgozóinak.

Mind az öt esetben kérdés: mi a helyzet az áfával?

 

A bemutatott esetekben a vásárló, az érdeklődő, a munkavállaló úgy jutott hozzá valamilyen termékhez, eszközhöz, hogy nem kellett érte fizetnie, azaz a másik oldalon nem származott bevétel az ügyletekből. Az Áfa-tv. pedig az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét adóztatja. Ennek fogalmát a 259.§. 6. pontban határozza meg, eszerint „ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést”. Mivel ellenértékről ezek szerint szó sincs a tárgyalt esetekben, itt akár be is fejezhetnénk a kérdés boncolgatását!

 

 

 

ELLENÉRTÉK OTT, AHOL NINCS

 

Az Áfa-tv. azért ennél bonyolultabb, és előfordul, hogy ellenértéket talál ott is, ahol az nincs, azaz ingyenességük ellenére is ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősít egyes ügyleteket, azaz megadóztatja ezeket. Teszi mindezt azért, hogy ne lehessen csak úgy ukmukfukk áfát levonni, elajándékozni a terméket, és aztán mégsem fizetni egy forint adót sem, arra hivatkozva, hogy nem volt bevétel, nincs adóalap.

 

Az ingyenességük ellenére mégis adózás alá vont eseteknek közös jellemzője az, hogy az alapjául szolgáló terméket, szolgáltatást az egyébként adóalany – vállalkozás- úgy szerezte be, hogy az előzetesen felszámított áfát legalább részben levonta – esetleg még vissza is igényelte, de legalábbis joga lett volna az adólevonásra -, arra hivatkozva, hogy adóköteles tevékenységéhez vásárolta, vette igénybe azokat. Majd mégsem ez történik, hanem a tevékenységétől független célból, okból adja át a terméket, a szolgáltatást valakinek/ valaminek a vállalkozás.

 

Ezért az adótörvény megadóztatja azokat az ügyleteket – ingyenességük ellenére-, ahol az átadott termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz korábban levont áfa (pontosabban adólevonási jog) kapcsolódott: a termék, a szolgáltatás „gazdasági tevékenységből való kivonása” jogcímén. Nagyon fontos, hogy az adólevonási jog puszta ténye is elégséges ok az ingyen átadott termék, szolgáltatás miatti adókötelezettséghez, függetlenül attól, hogy a vállalkozás valójában élt-e ezzel a jogával.

 

Így az E) esetben a társaság bizonyára levonta a számítógépek beszerzésekor az áfát, hiszen adóköteles tevékenységéhez szerezte be azokat, és csak később döntött úgy – amikor azok már nem szolgálták a cég érdekeit -, hogy odaajándékozza azokat a dolgozóinak. Mivel eredeti célja a gépek megvásárlásának az volt, hogy azt a kft az adóköteles tevékenységéhez használja (ez így is történt), adólevonási jog illette meg. Most, hogy vállalkozásából kivonja ezeket az eszközöket, nincs annak jelentősége, hogy akkoriban levonta-e az áfát, vagy nem élt ezzel a jogával, de levonási jog megillette, így az áfát meg kell fizetnie.

  


IDEGEN VAGY VÁLLALKOZÁSI CÉLOK

 

Az Áfa-tv. ezt a levont (vagy levonható) áfát – szerencsére- nem úgy kéri vissza, hogy önellenőrzést követel a beszerzés időszakára vonatkozóan – hiszen akkor az adólevonás jogos volt a termék gazdasági tevékenységhez való tényleges használata miatt-, hanem a vállalkozásból történő kivonásakor, ellenérték nélküli átadásakor áll be az adókötelezettség. Mivel nincs tényleges ellenérték, az adótörvény a piaci értéket határozza meg ekként, annak alapján kell – jelen esetben a könyvelőirodának - megfizetnie az áfát. Az ügylet teljesítési időpontja a termék – itt a számítógépek – átadásának napja.

 

Az Áfa-tv. sajnos az ingyenességük ellenére adóztatandó ügyletek esetében kissé pontatlanul fogalmaz, amikor az adókötelezettséget megalapozó tényállást úgy határozza meg, hogy a terméket, a szolgáltatást „vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi”(11.§.,14.§.).

 

Így nem egészen egyértelmű, hogy akkor is számolnunk kell-e az adókötelezettséggel, ha a termék, a szolgáltatás ellenérték nélküli átadására nem vállalkozáson kívüli cél érdekében került sor. Azaz a korábbi adólevonási jog önmagában megalapozza-e az adókötelezettséget, vagy jelentősége van annak is, milyen célra (vállalkozást szolgáló vagy azon kívüli okból) történt az átadás.

 

Az Áfa-irányelv szövegéből, és a kialakult európai bírósági joggyakorlatból az derül ki, hogy az ingyenes termékátadás akkor is megalapozza az adókötelezettséget, ha az a vállalkozás érdekében történik. Ezért is emeli ki az adókötelezettséggel járó ingyenes termékértékesítések közül az adótörvény a kis értékű ajándékot és az árumintát: ha csak a „vállalkozástól idegen cél” vonná maga után az adófizetési kötelezettséget, akkor ezeket nem kellene kivételként nevesítenie a törvénynek, hiszen a vállalkozási cél miatt eleve nem lennének adóztathatóak.

 

Az ingyenesen nyújtott szolgáltatások viszont – az európai bírósági gyakorlat alapján is - csak akkor adókötelesek, ha vállalkozásától idegen céllal nyújtotta azt az érintett.

 

Legyen bármilyen nemes is a cél, az Álomkonyha Bútorgyártó Kft (B) eset) sajnos kénytelen megfizetni az áfát a játszótér építése miatt, hiszen az kétségkívül vállalkozásidegen célokat szolgált. Az adó alapja az előállítási költség. A társaság jobban járt volna, ha közhasznú szervezeten keresztül – mondjuk az önkormányzat közhasznú tevékenységet folytató nonprofit társaságának bevonásával – cselekszik (mondjuk elkészíti a fajátékokat és azokat adja át), és a közhasznú társaság erről igazolást állít ki, mivel ekkor már az Áfa-tv. szerinti közcélú adományról beszélnénk, és az „akciót” nem terhelné áfa (11.§. (3) bekezdése a) pont, 259.§. 9/A.pont).

 

Egyes ügyleteknél – ahogyan arra utaltam - az adótörvény eltekint az adófizetési kötelezettségtől akkor is, ha a terméket, a szolgáltatást a vállalkozás ingyen „értékesíti”. Ezek – a már említett közcélú adomány mellett - a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben, ingyenesen adott áruminta és kis értékű termék (11.§.(3) bekezdése b) pont).

 

 

KIS ÉRTÉK VAGY ÁRUMINTA

 

Az adótörvény fogalmai szerint kis értékről akkor beszélhetünk, ha a termék szokásos, az átadásakor érvényes piaci ára áfával együtt nem több, mint 5 ezer forint. Áruminta-ként minősül az átadott termék, ha azt olyan kis kiszerelésben és értékben adják át, amely nem éri el az egyébként kereskedelmi forgalomban jellemző mértéket, és csak a termék megismertetésére, a lehetséges fogyasztók körében való népszerűsítésére alkalmas. (A pontos definíciókat az Áfa-tv. 259.§. 3. és 9. pontjában találjuk, ahol a jogalkotó kissé „jogászosabban” fogalmaz, mint az általam „lefordítottak”, de a lényeg ugyanez.)

 

Amint látjuk, az A) és C), illetve D) esetekben erről van szó – kis értékű termék ajándékozásáról, illetve áruminta átadásáról-, és egyértelműen a vállalkozói tevékenység érdekében történt a dolog, az érintett társaságok célja az, hogy megismertessék (a c) esetben szó szerint kóstoltatva azt), megkedveltessék termékeiket a reménybeli vásárlóikkal, illetve a cég iránti szimpátiát, elégedettséget növeljék az ajándékként adott kulcstartóval. (Ha ezen a társaság telefonszáma is szerepel, akkor ez annak esélyét is növeli, hogy a korgó gyomrú kulcstartó-tulajdonosoknak megoldásként a Száguldó Szakácsok jutnak először eszébe.) Ők tehát megússzák áfa fizetése nélkül, és a korábban (mondjuk a kulcstartók beszerzésekor) levont adó sincs veszélyben.

 

Az Áfa-tv. egyébként kifejezetten izgalmas jogszabály. Így például az ingyenes ügyletek adóztatásakor jelentősége lehet annak is, ha az ingyen adott termék áfája nem volt levonható, de átadása előtt felújították, és az ehhez felhasznált alkatrész áfájának adóját levonták. Legközelebb erről lesz szó, és fény derül arra is, követelhető áfa a benzinkúttól az ajándékok után akkor, ha csak az kapott erre beváltható kupont, aki tankolt is ott. Azt is megbeszéljük, lehet-e áfa alapja a leltárhiány.

 

Sinka Júlia