A bombabiztos tagi kölcsön-szerződés: számviteli és adózási kérdések (2/1.rész)

TAGI KÖLCSÖN SZERZŐDÉS – MI LEGYEN BENNE MINDENKÉPP?

A társaság és annak tagja egymással köthet pénz adására vonatkozó (kölcsön-) szerződést (Ptk. 6: 383.§.). A törvény ismeri az ún. szívességi kölcsön intézményét is, amikor a felek úgy egyeznek meg – a törvényben részletezett kikötések mellett-, hogy a kölcsönt nyújtó fél nem kér kamatot (Ptk.6:388.§.).

Amennyiben a társaság tagja a cég részére kölcsönt nyújt, melyet a cég (kamatokkal vagy anélkül) visszafizet majd, akkor tagi kölcsön nyújtásáról beszélünk, az ezt megalapozó szerződés a tagi kölcsön szerződés.

Nem árulok el titkot azzal, hogy az adóhatóságnak vannak kedvenc – úgy is fogalmazhatnék örökzöld – témái, amelyeket előszeretettel vizsgál, és még nagyobb „szeretettel” bírságol is. E körbe tartozik a szerződések „ízekre szedése”, és annak megállapítása, hogy a szerződés célja kizárólag adóelkerülés vagy fedezetelvonás volt. A revizorok kedvelt – és a vállalkozások óvatlansága miatt sok sikerrel kecsegtető- vadászterülete a tagi kölcsön, illetve az azt megalapozó szerződés.

Vegyük sorra, melyek azok a kérdések, amelyekre a feleknek mindenképpen ki kell térniük egy „jó” tagi kölcsön szerződésben!

A hitelt fogadó vállalkozás pontos adatai és a kölcsönt nyújtó tag személyes adatai mellett, a szerződésben szerepeljen

• a kölcsönt nyújtó tag részesedésének aránya a kölcsönt felvevő társaságban,
• a kölcsön összege, pénzneme (számokkal és szövegesen is megjelölve),
• a kölcsön futamideje - a lejárat napja, azaz meddig kell (elvileg) visszafizetnie a társaságnak a kölcsönt,
• a kölcsön kamata (akkor is ki kell erre térniük a feleknek, ha a kölcsönt nyújtó nem kíván kamatot felszámítani),
• abban az esetben, ha a társaság egy konkrét cél megvalósításához (például tárgyi eszköz beszerzése) kapja a kölcsönt, azt célszerű rögzíteni a szerződésben (ez bizonyítja az ellenőrzés során is azt, hogy a szerződés nem fiktív, valós gazdasági okok indokolták a kölcsön felvételét),
• későbbi viták, késedelem esetére célszerű rendelkezni arról is, hogy a felek mely bíróságot ismernek el illetékesként az ügyben, illetve a késedelmi kamat vagy késedelmi kötbér tárgyában is indokolt megállapodniuk.

Nyilvánvaló, hogy a feleknek a szerződést alá kell írniuk. Az, hogy kik is ezek a felek, már vethet fel problémákat. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tagja adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia.

Ez nagyon fontos feltétele a szerződés érvényességének! Ugyanis az olyan tagi kölcsön szerződés, amit egyik oldalról kölcsönadóként a tulajdonos, mint magánszemély ír alá, míg másik oldalról pedig szintén ő, mint a vállalkozás ügyvezetője, jogilag érvénytelen, azaz semmis.

Ez – szerencsére – nem jelenti azt, hogy az egyszemélyes kft-ék tulajdonosainak esélyük sincs pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásuk megmentésére. Esetükben - ez egyébként vonatkozik az egyéni cégekre is - nem a taggyűlés dönt a kölcsön felvételéről, hiszen e formációknál taggyűlés nincs, hanem a vállalkozó saját döntését foglalja jegyzőkönyvbe a kölcsön felvételéről: azaz nem köthető kölcsönszerződés sem (jogviszony hiányában). A szerződésben, határozatban ki kell térni a kölcsön felvételének indokaira, a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról.

Az is előfordulhat, hogy a társaság adataiból már előre látható, hogy az adott évben több, de pontosan még meg nem határozható időpontban is szükségessé válhat tagi kölcsön felvétele, akkor lehetőség van keretszerződés kötésére is.

KAMAT: IGEN VAGY NEM? TAGI KÖLCSÖN ÉS ADÓALAP

Ahogy arról már volt szó, a tag kamatmentesen is adhat kölcsönt cégének – bár az adóhatóság szintén kedvenc „gumicsontja”, hogy az ügylet „életszerűsége”miatt legalább az MNB kamatot kikötik a felek -, de ennek a vállalkozást érintő, adózási következményei is lehetnek.

Önmagában a kamatmentes tagi kölcsön pozitív eredmény esetében ugyan nem eredményez adóalap korrekciót, de ha van egyéb kamat ráfordítás, akkor a Tao-tv. 8.§ (1) j) pont és (5) bekezdéseiben tárgyalt kötelezettségbe a kamatmentes tagi kölcsönt is bele kell számítani (alul-tőkésítési szabály).

Veszteséges vállalkozásoknál a jövedelem-nyereség minimum számítása során is szerepet játszik a tagi kölcsön!

A Tao-tv. 6. § (9) bekezdése c) pontja szerint a jövedelem-nyereség minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állománya adóévi növekményének a fele. Ez azt is jelenti, hogy ha csökken a kötelezettségállomány az előző évihez képest, akkor nincs növelés (persze csökkentés sincs), azaz csak pozitív különbözet (meghaladó összeg) esetén van korrekció.

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a társaság többségi tulajdonosával kötött szerződés azzal is jár, hogy a cég kapcsolt vállalkozói viszonyba kerül az érintett tagjával. Ezért az adóhatósághoz az Art. 23.§.(4) bekezdésében előírt bejelentést ebben az esetben is meg kell tenni. (folyt. köv.)

Sinka Júlia