Várható változások az egészségügyi hozzájárulásban és a szociális hozzájárulási adóban

AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS TERVEZETT MÓDOSÍTÁSAI

A hatályos szabály alapján korlátozott mértékig, 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az egymillió forintot meghaladja. Erről a jövedelemről a magánszemély nyilatkoznia kell a kifizető felé. A benyújtott módosítási javaslat alapján azonban 2018. január 1-jétől megszűnne az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. 

További módosítás az egészségügyi hozzájárulás mértékének változásához kapcsolódik. Tavaly még 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – a szociális hozzájárulási adó csökkenéséhez igazodva – idén 22 százalékra csökkent, ami a tavaly elfogadott 2016. évi CLXXXII. törvény alapján jövőre már csak 20 százalék lesz. Ehhez a változáshoz is kapcsolódik az a javaslat, amely rögzíti, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulást arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép. Amennyiben ez a módosító javaslat elfogadásra kerül, akkor az a törvénymódosítás kihirdetést követő 30. napon fog hatályba lépni.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ELFOGADOTT ÉS TERVEZETT MÓDOSÍTÁSAI

A fentiekben már hivatkoztunk a tavaly elfogadott 2016. évi CLXXXII. törvényre. Ez a törvény tartalmazza többek között azt is, hogy 2018. január 1-jétől tovább csökken a szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 22 százalékról 20 százalékra. 

Visszatérve a Parlamenthez benyújtott törvénytervezetre, a szociális hozzájárulási adó megfizetése kapcsán a benyújtott tervezet a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos pontosításokat és kiegészítéseket is tartalmaz. 

A hatályos szabály alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka abban az esetben, ha a vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ugyancsak mentesül a kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján, valamint a nem eva adóalany egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap utáni fizetési kötelezettség alól, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. 

A törvénytervezet a fentiek kapcsán módosítja a közép-, és a felsőfokú oktatási intézmény fogalmát. Azaz a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap utáni fizetési kötelezettség nem áll fenn, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. 

Megjegyzés: Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az alábbiak szerint kell igazolni:

• külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
• külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.

A fentiekhez kapcsolódóan két - visszamenőleges hatályra vonatkozó - átmeneti szabály is megfogalmazásra került a törvényjavaslatban:

Egyik ilyen átmeneti rendelkezés, hogy fentiekben ismertetett külföldi közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat elismerő szabályt és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adófizetést 2011. november 26-ától visszamenőlegesen lehetne alkalmazni.  

A másik átmeneti szabály, amely alapján a következő – passzív időszakra vonatkozó - szabályt az adózás rendje szerinti elévülési időn belül lehetne visszamenőleges hatállyal alkalmazni: „A tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”

Amennyiben fentiekben foglalt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó módosítások elfogadásra kerülnek, akkor ezek a szabályok már rögtön, a kihirdetést követő napon hatályba lépnek.