Várható módosítások a szociális hozzájárulási adóban

1. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓKEDVEZMÉNYEKBEN VÁRHATÓ MÓDOSÍTÁSOK

Karrier Híd Program

A szociális hozzájárulási adókedvezmények egyike a Karrier Híd Program. A Karrier Híd Program kedvezményét az a kifizető veheti igénybe, aki munkaviszonyban olyan személyt alkalmaz, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően a „közszférában” dolgozott. A Karrier Híd Program kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az alkalmazott személy igényelje, és a foglalkoztatójának átadja a Karrier Híd hatósági bizonyítványt, amit az állami foglalkoztatási szerv ad ki. A hatályos szabály szerint az állami foglalkoztatási szerv 2012. október 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki a hatósági bizonyítványt. Tekintettel arra, hogy várhatóan a közszférában ismét létszámcsökkentésekre kerül sor, a módosítás „újraéleszti” ezt a kedvezményt, mely szerint a hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. 

Meg kell jegyezni, hogy a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki az állami foglalkoztatási szerv, és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő 12-dik hónap utolsó napjáig érvényes.

Pályakezdők kedvezménye

25 év alatti pályakezdő munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény esetében is lehetővé válik, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne akadályozza a kedvezmény folyamatos érvényesítésének a lehetőségét. Azaz az átvevő munkáltató ez esetben tovább érvényesítheti a kedvezményt az érintett időszak fennmaradó részére.

Tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény

A módosítás két változást is tartalmaz a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény kapcsán. Az egyik változás a kedvezmény folyamatos érvényesítésére vonatkozik. Azaz ez esetben is érvényesülne, hogy az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezményt az érintett időszak fennmaradó részére.

A másik változás a számított időszakra vonatkozik. A hatályos szabály alapján tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott azzal, hogy 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A módosítás alapján azonban a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is figyelembe vételre kerülne. 

Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény

A javaslat alapján bővül az adókedvezmények köre. Az új kedvezmény a törvény 462/H. §-ában kerül szabályozásra. Ha a kifizető saját tevékenységi körében kutatásfejlesztést végez, és ezen tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel negatív társasági adóalap keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól a kifizető szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A javaslat szerint a szociális hozzájárulási adókedvezmény a negatív adólap 50 százalékának 19 %-os adókulccsal számított összege, de havonta maximum a munkavállaló bruttó bére után keletkező szociális hozzájárulási adókötelezettség összege. A kedvezmény a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehet 12 hónapon keresztül igénybe venni. 

Az adókedvezmény feltételei:

• a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;
• a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább 1 fő, nagyvállalkozás legalább 5 fő – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt fogad a kedvezményezett adóévben;
• a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 %-os mértékben csökken.

 Ha a fenti feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor a fenti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény igénybevételét követő 3. év végéig legalább egyszer ellenőrzi. Ennek a kedvezménynek az érvényesítése nem zárja ki, hogy a szociális hozzájárulási adóból más jogcímen kedvezmény érvényesíthető legyen. 

Ezt az új kedvezményt első alkalommal a 2015. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóév vonatkozásában lehet érvényesíteni.

Kedvezmények érvényesítésére vonatkozó általános szabály

A kedvezményekre vonatkozó általános szabályok köre két szabállyal is kibővül. Ennek keretében a módosítás rögzíti, hogy az adott kedvezmény egy adott hónapban egyszeresen vehető igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Az adott kedvezmény igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony alapozza meg.

A másik új szabály rögzíti, hogy ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében a kedvezmény egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehető igénybe. Ez esetben a kedvezmény igénybevételét a kifizető döntése alapozza meg.

2. MUNKAVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK 

2.1. A módosítás pontosítja a szociális hozzájárulási adótörvény szövegét, mely alapján a társaság tagja nem minősül az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti társas vállalkozónak, ha a társaságban végzett tevékenységét (személyes közreműködés, ügyvezetés) munkaviszony keretén belül végzi. Esetükben a munkaviszonyosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és nem vonatkozik rájuk a minimális szociális hozzájárulási adóalap fizetési kötelezettség. 

2.2. A módosító javaslat alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Erre tekintettel azoknál a szociális hozzájárulási adókedvezményeknél, ahol részmunkaidős foglalkoztatásnál arányosítás áll fenn, a teljes munkaidőben foglalkoztatásra tekintettel ez esetben az arányosításra már nem kerül sor. 

3. MINIMUM SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ALAP UTÁNI FIZETÉS

Minimum két gyermeket nevelő család jogosult lehet egyidejűleg csecsemőgondozási díjra (csed) vagy gyermekgondozási díjra (gyed) és gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) is. A hatályos szabály nem rendelkezik erre az esetre vonatkozóan. Ezt a hiányt pótolja a módosítás. Ha társas vállalkozó, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül, akkor ezen időszakban a minimálisan előírt szociális hozzájárulási adóalap szerinti fizetést nem kell alkalmazni. 

4. KIKÜLDETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLY

A külföldi kifizető által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállaló részére 2 éven belül juttatott bevétel mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha 

• a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor és 
• ez a munkavégzés a 2 évet nem haladja meg, továbbá
• az előző belföldi munkavégzés befejezésétől az ismételt foglalkoztatás megkezdéséig 3 év már eltelt. 

Ha azonban a fenti kiküldetés meghosszabbítására került sor az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai alapján, akkor a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség – a járulékfizetési kötelezettséggel összhangban – a kiküldetés kezdetét követő második év végétől fennáll. Meg kell jegyezni, hogy a kiküldetés meghosszabbítására vonatkozó szabály abban az esetben alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a 2 évet.

5. EGYÉB PONTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

5.1. Munkaviszonyos foglalkoztatások köre bővül a Független Rendészeti Panasztestület tagjának jogviszonyával.

5.2. Pontosításra kerül a tanulmányokat folytató tanuló, hallgató meghatározása, és kibővül az iskolaszövetkezet tagjával. Erre tekintettel:

„Az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
• a fenti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”