Várandós munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok

A Munkatörvénykönyv külön szabályokat fogalmaz meg a kismamák foglalkoztatása kapcsán. Az idei Munkatörvénykönyv módosítás érinti a kismamák foglalkoztatását is, így erre is tekintettel, az alábbiakban összefoglalva bemutatom a várandós munkavállalók alkalmazására vonatkozó szabályokat.

Várandósok munkavégzése

Az idei Munkatörvénykönyv módosítás rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. 

Természetesen a fenti szabályt alkalmazni kell a kismamákra is. Azaz, amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor elsősorban az egészségi állapotának változására tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor lép életbe a már korábban is alkalmazott szabály, mely szerint egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján –, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, akár azért, mert nem tudnak ilyen munkakört a részére felajánlani. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Továbbá a kismama alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az alábbiakra is:

A várandós munkavállalónak sem éjszakai munka-, sem rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el. A kismama alkalmazásakor nem lehet a sem munkaidőt, sem a pihenőnapokat  egyenlőtlenül beosztani, továbbá a várandós munkavállaló nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Meg kell jegyezni, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a más helységben végzendő munkavégzés csak akkor valósulhat meg, ha ehhez a kismama hozzájárul.

A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság alatt. Ez esetben azonban mindkét fél kapcsán ki kell emelni azt a szabályt, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a Munkatörvénykönyvben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Erre tekintettel, a munkavállaló legkésőbb a munkáltató felmondásakor köteles közölni a munkáltatóval, hogy állapotos.

Munkavégzés alóli mentesítés

A kismama állapota kapcsán lehet keresőképtelen illetve a szülést megelőzően szülési szabadságra jogosult. Mind a keresőképtelenség időtartama, mind a szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, amelyre alap- és pótszabadságból egyaránt jár. 

Ha a kismama várandóssága kapcsán keresőképtelennek minősül, akkor a terhesség, illetve szülés miatti keresőképtelensége esetén többek között az alábbi két kód alapján lesz jogosult táppénzre:  

-Amennyiben a munkavállaló veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es kóddal) lesz keresőképtelen, akkor betegszabadságra nem jogosult, a keresőképtelenség első napjától táppénz jár. 

-Amennyiben a munkavállaló 6-os kóddal, azaz terhesség-szülés miatti keresőképtelenség alapján lesz keresőképtelen, akkor a munkavállaló az első 15 munkanapra betegszabadságon lesz (kivéve, ha betegszabadságát már „kivette”), majd ezt követően lesz jogosult táppénzre.

A várandós munkavállaló szülésére tekintettel szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartama maximum 24 hét. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

Koraszülött gyermekek esetén alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, akkor mindenképpen javasolt a kismama tájékoztatása arról, hogy szüléskor – a csecsemőgondozási díjon vagy ennek hiányában a gyermekgondozást segítő ellátáson túl - milyen ellátásokra jogosult. 

A szülő gyermeke megszületésekor jogosult anyasági támogatásra és babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri 42 500 forintos összege egy letéti számlára – amely automatikusan megnyitásra kerül a gyermek születését követően – minden kérelem nélkül átutalásra kerül, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell. Az ellátás előfeltétele, hogy az anya 

a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhes gondozáson;

koraszülés esetén legalább egyszer vegyen részt terhes gondozáson;

ha igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, akkor a fenti terhes gondozáson való részvételt nem kell a kérelméhez csatolnia.

Az anyasági támogatás mértéke – kivéve az ikergyermekeket - 64 125 forint. Az anyasági támogatást a „Kérelem az anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon kell kérni a lakóhely (székhely) szerinti családtámogatási járási-, vagy fővárosi kerületi kormányhivatalnál. Fontos, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet legkésőbb a szülést követő 6 hónapon belül be kell nyújtani. 

Megjegyzés: Ahol az anyasági támogatást, ugyanott kell igényelni a családi pótlékot is, a „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon.