Újabb kamatcsökkentésről döntött a monetáris tanács

Újabb 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot 2013. január 29-i  ülésén a monetáris tanács. A negyed százalékpontos csökkentés egybevág az elemzők többségének várakozásával, bár londoni elemzők egy része nem zárta ki azt sem, hogy a gyengülő forintárfolyam miatt a testület szünetelteti a monetáris lazítást.

Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,0 százalékról, hat egymást követő  0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt 5,50 százalékra. A korábbi kamatdöntő üléseken a tanács külsős tagjai 4:3 arányban leszavazták az MNB elnökét és két alelnökét.
Korábban 2010. november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban 2010 április-november között, amikor 5,25 százalék volt.
Az ülésről kiadott közleményében a monetáris tanács azzal indokolta  a 25 bázispontos kamatcsökkentésről hozott döntését, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat elkötelezettsége a az alacsony költségvetési hiány mellett tartósan mérsékelheti a magyar pénzügyi eszközök felárát, ami lehetővé tette a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésének lehetőségére utalva a monetáris tanács leszögezi, hogy arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos inflációs céllal és fennmaradnak a kedvező pénzpiaci folyamatok.
 A monetáris tanács hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, "a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget" - olvasható a közleményben.
A tanács megítélése szerint a tavalyi recesszió után idén megindulhat  a növekedés, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít a testület, amely biztosíthatja, hogy az átmeneti sokkok kifutása után a 3 százalékos cél közelében alakuljon az infláció.
A tanács elemzést bocsátott közre az inflációs cél tavalyi teljesüléséről, amelyben megállapította, hogy az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá.  Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. A tanács megerősítette, hogy a tavalyi folyamatok alapján a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából, és megállapította, hogy 2012 során az inflációs cél nem teljesült.