TB 2017 - Várható módosítások az 1997. évi LXXX. törvényben

1. NEVELŐSZÜLŐ, MINT TELJES MUNKAIDŐS JOGVISZONYBAN ÁLLÓ

A módosító javaslat alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Ezen módosítást tartalmazza mind a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), mind a 2011. évi CLVI. törvény (Szocho törvény). Teljes munkaidős foglalkoztatásnak egyrészt a többes jogviszony, másrészt a szociális hozzájárulási adókedvezmény szempontjából van jelentősége. Többes jogviszony fennállása esetén pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett folytatott egyéni vállalkozói-, vagy társas vállalkozói jogviszonyban nem kell a minimális tb alapok után fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Másrészt, mivel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a Szocho törvény alapján munkaviszonynak minősül, így azon szocho kedvezményeknél, ahol részmunkaidőnél arányosítás áll fenn, a teljes munkaidőben foglalkoztatásra tekintettel az arányosításra már nem kerül sor. 

2. VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKFIZETÉSE

2.1. Minimum két gyermeket nevelő család jogosult lehet egyidejűleg csecsemőgondozási díjra (csed) vagy gyermekgondozási díjra (gyed) és gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) is. A hatályos szabály nem rendelkezik erre az esetre vonatkozóan. Jogszabályi rendelkezés hiányában, a több ellátásban részesülő vállalkozónál nem lehet eldönteni, hogy gyed alatti keresőtevékenységet vagy gyes alatti keresőtevékenységet folytatóként kezeljük-e, hiszen más-más tb fizetési kötelezettség áll fenn a két esetben. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, amely mind a Tbj-be mind a Szocho törvénybe bekerült. Azaz, ha a tevékenységét személyesen végző egyéni-, illetve társas vállalkozó ezen ellátásokban egyidejűleg részesül, akkor a minimum járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

2.2. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. A hatályos szabály alapján, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. A módosító javaslat alapján azonban lehetővé válik, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató évközben nyilatkozhasson az egészségügyi szolgáltatási járulékválasztásáról. A módosítás alapján, ha a vállalkozó év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. 

3. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉS

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 7.050 forint (napi összege 235 forint). A módosító javaslat alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mértéke ismét növekszik havi 60 forinttal, azaz havi összege 7.110 forint (napi összege 237 forint) lesz.

4. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ

4.1. A mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából az adóévre vonatkozóan vállalja, hogy a 7 % természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot magasabb összeg után fizeti meg. Ez esetben a 27 % szociális hozzájárulási adót is a vállalt magasabb összeg után kell megfizetni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összeg választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában – azaz idén 2016. április 12-ig - nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A módosító javaslat alapján a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket.

4.2. A mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, és nem kiskorú és nem saját jogú nyugdíjas vagy nem özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj 5. § (1) bekezdés g) pontját és a (2) bekezdését – nem biztosított.

A hatályos szabály alapján a fenti körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Továbbá a mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A módosító javaslat hatályon kívül helyezi ezeket a bejelentési kötelezettségeket, tekintettel arra, hogy az állami adóhatóság a T1041-es biztosítotti bejelentő- és változás-bejelentő nyomtatvány alapján rendelkezik a megfelelő adatokkal.

5. KISADÓZÁSRA VONATKOZÓ TBJ. MÓDOSÍTÁS

5.1. A Tbj. szabályai idén év elejéig nem rendelkeztek a kisadózókról. Ezt a hiányosságot pótolja a jelenlegi módosítás is, amely rögzíti, hogy főállású kisadózóként bejelentett személy biztosított. 

5.2. Év elején került be a Tbj-be, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. Az adóhivatal már korábban kiadott egy tájékoztatást mely szerint: „Az adóhatósághoz benyújtott bejelentések adattartalma alapján az adóhatóság adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról. Ebből következően a főállású kisadózó biztosítási jogviszonyával összefüggésben nem kell benyújtani a 15T1041 számú adatlapot.” Az év eleji módosítás már törvénybe foglalva is megerősítette az adóhivatal fenti tájékoztatását, mely szerint a kisadózóknak a rájuk vonatkozó szabályok szerint kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni, azaz a főállású kisadózók esetében nem kell a T1041-es nyomtatványt kitölteni. A jelenlegi módosítási javaslat abban pontosítja a fentiekben leírtakat, hogy egyértelműen rögzíti, hogy a főállású kisadózó a járulékfizetésére és bejelentésére továbbra is a Katv.-ben foglaltak irányadóak. Erre tekintettel a módosítás indokolásában is olvasható, hogy a biztosítotti bejelentését a főállású kisadózó az eddigi szabályozásnak megfelelően nem a T1041-es adatlapon, hanem a ’T101” jelű adatlapon teljesíti.

6. MEGÁLLAPODÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA

Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek köthetik meg, akik a Tbj. szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak.  A megállapodás első 6 hónapjában az érintett személy csak sürgősségi ellátásokra jogosult, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 6 hónapra megtörténik. Ha például egy felnőtt köti meg saját magára a megállapodást, akkor jelenleg 333.000 forint megfizetésével jogosult lesz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától minden egészségügyi szolgáltatásra, azaz nem csak a sürgősségi ellátást kapja meg. 

Jelentős változást tartalmaz a benyújtott módosító javaslat a várakozási idő vonatkozásában. A módosító javaslat a fenti 6 hónapot 24 hónapra emeli fel, így a megállapodás alapján az első 24 hónapra csak sürgősségi ellátás jár. Ha a megállapodást kötő egy összegben befizeti a járulékot 24 hónapra visszamenőleg – amely 1.332.000 forint – akkor jogosult lesz a megállapodás alapján minden egészségügyi szolgáltatásra.

7. A KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSBA NEM TARTOZÓK

7.1. A jelenleg hatályos szabályok alapján többek között a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a kötelező társadalombiztosítás. Ezt a szabályt pontosítja a módosítás, mely szerint nem terjed ki a biztosítás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra. Azaz, ha a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végez munkát, akkor nem válik biztosítottá.

7.2. Nem biztosítottak továbbá  a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre 

• kiküldetés, 
• kirendelés vagy 
• munkaerő-kölcsönzés 

keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. A hatályos szabály alapján adott esetekben 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén is lehet mentesülni a magyar biztosítási kötelezettség alól. Ez utóbbi szabályt változtatja meg a módosító javaslat. 2 évnél hosszabb kiküldetés (kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés) esetén ugyanis biztosítási és tb fizetési kötelezettség keletkezik Magyarországon, amelynek a kezdete a kiküldetés megkezdésétől számított második év vége.

Természetesen ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2 évet meghaladó kiküldetés esetén alkalmazható mentesítés azzal, hogy átmenetileg még érvényesíthető a mentesség 2017. június 30-áig, de csak akkor, ha az alábbi - Tbj. 11/A. § szerinti - mentesítés feltételei 2016. december 31-éig teljesültek. A mentesítés feltételei a Tbj. 11/A. § alapján a következők:

2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha

• a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
• a fenti körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.