Társadalombiztosítási ellátások passzív jogon

A biztosítási jogviszony megszűnésekor sokszor felmerül az a kérdés, hogy ún. passzív jogon kaphat-e a Magyarországon élő személy tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, csecsemő-, és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre adom meg a választ.

Mielőtt részletesen kifejteném a fenti kérdésekre a válaszokat, szeretném megemlíteni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kapcsán, hogy a táppénz nem jár passzív jogon. Ha megszűnik a biztosítási jogviszony, akkor hiába áll még fenn a keresőképtelenség, a jogviszony megszűnése a táppénz megszűnését is eredményezi. Azaz, passzív jogon nem állapítanak meg táppénzt, és nem is folyósítják passzív jogon a táppénzt. Passzív jogon csak az üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén megállapított baleseti táppénz jár, amely azonban már a baleseti ellátások körébe tartozik.

Elsőként tekintsük át, hogy biztosítási jogviszony megszűnését követően hogyan jár passzív jogon a tb támogatott egészségügyi szolgáltatás!

1.)   Egészségügyi szolgáltatás a biztosítási jogviszony megszűnését követően:

 Tb támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás. Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosítottnak. Passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabály a következő:

-         A jogviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha valaki például egy éven át munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya január 31-én megszűnt, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.-ben) foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor január 31-ét követő 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.

-         Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ez esetben is 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.

-         A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például a munkavállaló első munkaviszonya 20 napig állt, és az a próbaidő alatt megszüntetésre került, akkor a megszüntetés után a 20. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A fenti passzív időszak leteltetét követően egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a természetes személynek, aki

-     a 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) alapján belföldinek minősül, és 

-     megszakítás nélkül legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és

-     nincs Tbj. 6. § szerint újabb biztosítási jogviszonya, és

-     egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. ­§ (1) bekezdés a)­­­­-u) pontja, valamint a Tbj. 3. § alapján sem jogosult.

A fenti feltételek megléte esetén a természetes személy köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az adóhivatalnak, amelyet tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2026-ban havi 12 300 forint (napi 410 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék képezi a tb támogatott egészségügyi szolgáltatásnak a fedezetét.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

A természetbeni ellátás után nézzük meg a gyermekvállaláshoz kapcsolódó passzív jogú egészségbiztosítási ellátásokat, azaz a csecsemőgondozási díjat és a gyermekgondozási díjat!

2.)   Csecsemőgondozási díj passzív jogon: 

Csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

-         a biztosítás tartama alatt vagy

-         a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy

-         a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

Megjegyzés: Az édesapa is jogosult lehet a fenti feltételek fennállásakor a csecsemőgondozási díjra, ha az édesanya az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, vagy az édesanya meghal.

Passzív jogon, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapítható a csecsemőgondozási díj, ha a gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

Megjegyzés: Az, akinek passzív jogon került megállapításra a csecsemőgondozási díja, nem jogosult gyermekgondozási díjra.

3.)   Gyermekgondozási díj passzív jogon:

Gyermekgondozási díjra jogosult

-         a biztosított szülő (anya vagy apa), ha a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli;

-         az, akinek csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. 

Azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően is megállapítható a gyermekgondozási díj. Ez utóbbi esetben az alábbi négy előfeltétel szükséges ahhoz, hogy a gyermekgondozási díj megállapításra kerüljön. Szükséges, hogy a volt biztosított

-         részére csecsemőgondozási díjat állapítsanak meg,

-         biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnjön meg,

-         a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított legyen, valamint

-         a gyermekét saját háztartásában neveli.

Passzív jogon járó egészségbiztosítási ellátások után nézzük meg, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan lehet a nyugellátáshoz további szolgálati időt szerezni!

4.)   Nyugellátás a biztosítási jogviszony megszűnését követően:

Tbj. alapján megállapodás köthető nyugellátásra. Szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető meg a következő megállapodás, amelynek a feltételei a következők:

Biztosítási jogviszony hiányában szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet a Tbj. szerint belföldinek minősülő nagykorú természetes személy, aki még nem saját jogú nyugdíjas.

Megjegyzés: Tavalyi jogszabálymódosítás alapján a fenti megállapodást megkötheti az a doktorandusz is, akinek a nyugdíjalapot képező jövedelme nem éri el a kötelező legkisebb munkabért.

A megállapodást 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet megkötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Erre tekintettel idén havonta minimálisan fizetendő járulék bruttó 322 800 forint 22 százaléka, ami havi 71 016 forint.

Megjegyzés: Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő 22 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt alapot módosítja.

A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Figyelni kell arra, hogy az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi.          

A megállapodást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál lehet megkötni. Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi kormányhivatal az illetékes szerv a megállapodás megkötésére.