Szociális hozzájárulási adómentesség külföldi személyek esetén

A szociális hozzájárulási adó egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem ezen felül más jövedelmek kapcsán is meg kell fizetnie a kifizetőnek, egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, és adott esetben a természetes személynek. Ezen széles kört érintő adófizetésnél azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy külföldi személyeknél több esetben nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Erre tekintettel az alábbi cikkben összefoglalom a külföldi személyek szociális hozzájárulási adómentességét.

A szociális hozzájárulási adót a 2018. évi LII. törvény szabályozza, amely a Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy esetében külön szabályokat állapít meg. Kik tartoznak bele a Tbj. szerinti külföldiek körébe?

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) elkülöníti a belföldi és a külföldi személy fogalmát. A Tbj. alapján belföldinek minősülnek a következő személyek:

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki ezen szabad mozgást és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
• hontalan.

A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül a fentiek szerint belföldinek. Tbj. szerinti külföldi lehet akár magyar állampolgár is. Ha például egy magyar állampolgár Ausztriába költözött, magyar lakcímét megszüntette és jelenleg Ausztriában rendelkezik lakóhellyel, akkor ez a magyar állampolgár a Tbj. alapján külföldinek minősül.

Mindezek alapján tekintsük át a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek szociális hozzájárulási adómentességét!

Az alábbiakban 5 pontban foglalom össze azokat a jövedelmeket, amelyek a szociális hozzájárulási adó alapját képezik és ezeken belül részletezem, hogy az adott jövedelmeknél miként áll fenn a Tbj. szerinti külföldi személy szociális hozzájárulási adó alóli mentessége.

1.) Szociális hozzájárulási adót kell fizetni

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után,
• a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán,
• Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó/adóelőleg alap hiányában azon járulékalapot képező jövedelem után, amelyet a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosított kap a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve amelynek kifizetésére a Tbj. 30. §-a alapján kerül sor.

Milyen különleges szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán arra, aki a Tbj. szerint külföldinek minősül?

A hatályos szabály alapján nem keletkezik a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek szociális hozzájárulási adófizetése kötelezettsége, az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.

Megjegyzés: Nem alkalmazható a fenti szabályt abban az esetben, ha a kifizetés (juttatás) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

2.) Továbbá szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn

• a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
• az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme,

után azzal, hogy a fenti öt jövedelem esetén a fizetési kötelezettség csak a Magyarországon adóztatható rész kapcsán áll fenn.

Továbbá a fenti jövedelmeknél felső határ érvényesül, azaz esetükben a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 2018. évi LII. törvény 1. § (1) – (3) bekezdés, valamint az 1. § (5) bekezdés a) – e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér (idén havi bruttó 322 800 Ft) összegének huszonnégyszeresét, amely 7 747 200 forint.

Milyen szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán a Tbj. szerinti külföldiekre?

Ha Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy szerez

• vállalkozásból kivont jövedelmet,
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet,
• osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, vagy
• árfolyamnyereségből származó jövedelmet,

akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

3.) Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn

• természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §) után, kivéve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet;
• az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pont szerinti lekötési hozam után (azaz természetes személynek szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az szja-törvény 67/B §-ában szabályozott tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után, ha a lekötést 3 éves vagy 5 éves lekötési időszak vége előtt megszakítja)

Magyarországon adóztatható része után.

Hogyan kell ezt a szabályt alkalmazni a Tbj. szerinti külföldiekre?

A Tbj. szerinti külföldinek minősülő természetes személynek sem a fenti kamatjövedelem, sem a fenti lekötési hozam után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

4.) Szja törvény szerinti egyéb jövedelem

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja. törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem után, ha azt a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy kapja.

5.) Az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek

A fentieken túl szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül

• a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
• a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
• a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]

Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeget.

Ha Tbj. szerinti külföldi kapja ezen juttatásokat/jövedelmet, akkor ez esetben csak akkor nem áll fenn szociális hozzájárulási adófizetés, ha kamatkedvezményből származó jövedelmet kap.

Végezetül meg kell említeni, hogy adott külföldi szervezetek, személyek esetén, illetve adott időre szóló kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés időszakában szociális hozzájárulási adófizetés alóli mentesség áll fenn. Ide tartoznak a következők: Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni

• külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel után;
• külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel után;
• nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel után, ha kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
• külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – huzamos tartózkodási jogosultsággal nem rendelkező – természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam* állampolgára, feltéve, hogy
• a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet és
• a korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt.
• *Harmadik állam: Az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.
• Megjegyzés: A fenti utolsó esetben leírt szabály olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és
• a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll-e fenn, illetve
• nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.