Nem korlátozható az adólevonási jog – magyar áfa-ügyekben döntött az Európai Bíróság

Az áfa-levonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt is csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt –szól az Európai Bíróság ítélete, miután több magyar ügyet is vizsgált.

Az egyik alapügyben az adóhatóság egy magyar kft.-től tagadta meg áfa-levonás jogát. A vállalkozás az általa fizetendő áfa összegéből le kívánta vonni azon adó összegét, amelyet szállítójának fizetett akácrönk szállítása után. A szállító a termékértékesítésekről befizette az áfát, de a nála végzett ellenőrzés során az adóhatóság a könyvelési adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy nem rendelkezett elegendő akácrönkkel a kiszámlázott szállítások teljesítéséhez. A hatóság azt is kifogásolta, hogy a kft. nem győződött meg kereskedelmi partnere megbízhatóságáról, és nem ellenőrizte, hogy az eleget tett-e az áfával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeinek.
A másik alapügyben egy vállalkozó szerződés alapján és alvállalkozók igénybevételével építési munkákat végzett el. Az alvállalkozói számára megfizetett áfa összegét le akarta vonni, azonban a magyar adóhatóság az alvállalkozói által elkövetett szabálytalanságok miatt megtagadta tőle ezen adó levonását.
Nem korlátozható az adólevonási jog
Az ítéletben az Európai Bíróság emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó uniós jogszabály (áfa-irányelv) szerint az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. A tagállamok akkor tagadhatják meg az adólevonási jog által biztosított előnyt, "ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak".
Az állásfoglalás szerint az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. Az ítélet - amely az uniós szabályok szerint nem dönti el a nemzeti bíróság előtti jogvitát, de megvilágítja annak összefüggéseit az EU jogának szempontjából - arra is kitér: "amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn, a gazdasági szereplőt arra kötelezhetik, hogy a megbízhatóságáról való meggyőződés érdekében tájékozódjon egy másik gazdasági szereplő felől". Az adóhatóság ugyanakkor "általános jelleggel nem követelheti meg az ... adóalanytól, hogy ellenőrizze, a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt-e szabálytalanság vagy csalás".
A konkrét ügyekkel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy "a nemzeti bíróságok által szolgáltatott információk alapján a levonási jog alapjául szolgáló ügyleteket ténylegesen teljesítették, és a vonatkozó számlák az irányelvben megkövetelt valamennyi információt tartalmazzák, így a levonási jog keletkezése és gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi érdemi és formai követelmény teljesült".
Ez csak a kezdet?
Az évek óta tartó joggyakorlat miatt az ítélet újabb lavinát indíthat meg az RSM DTM szerint. A szervezet több korábbi, hasonló ügyben szerzett tapasztalata szerint ugyanis minden olyan cég kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, amely ebből az okból esett el korábban e lehetőségtől. A visszamenőleges érvényesítéshez a bírósági ítéletre kell hivatkozni, és felügyeleti ellenőrzést kell kérni az adóhatóságtól. Fontos azonban, hogy az érintett cégek a kérdéses ügyletek minden részletét átgondolják, hiszen az adóhatóság mindenképpen vizsgálatot fog lefolytatni a vitatott összeg kiutalása előtt.