Nem csökkenti a költségtérítést a vasúti késés után kapott visszatérítés
Szerző: Monok Tamás
- Végzettség: Közgazdász, adótanácsadó, adószakértő, mérlegképes könyvelő
- Szakmai tapasztalat: 25 év adózás, pénzügy, számvitel
- Tanítási tapasztalat: 25 év adózás, pénzügy, számvitel
- Jelenlegi munkakör: Adótanácsadó, adószakértő, cégtulajdonos/vezető, tanár
A vasúti közlekedésben előforduló késések nemcsak az utasok számára okozhatnak kellemetlenséget, hanem a munkába járás költségeinek elszámolásával kapcsolatban is kérdéseket vethetnek fel. A húsz percet meghaladó késés esetén a szolgáltató a menetjegy vételárának ötven százalékát visszatéríti az utas részére. A visszatérítés a menetjegyen túl a pót- és helyjegyek árát is érintheti.
Felmerülhet a kérdés, hogy a visszakapott összeg csökkenti-e a munkáltató által fizethető költségtérítést, illetve szükséges-e a munkavállalónak a kompenzációról szóló igazolást benyújtania a munkáltató részére.
Álláspontom szerint a késési kompenzáció a szolgáltató szerződésszegéséhez kapcsolódó, kártalanítás jellegű juttatásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az nem a munkáltató által nyújtott költségtérítés része, hanem egy attól elkülönülő bevétel.
A visszatérített összeg a magánszemély oldalán adómentes bevételnek számít a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 6.1. c) pontja alapján.
A munkáltató a munkába járás költségtérítését a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott mértékben a jegy eredeti ára alapján teljesítheti.
Ennek következtében a késés miatt kifizetett kompenzáció nem csökkenti a költségtérítés összegét. A munkáltató a térítést az eredeti jegyár figyelembevételével állapíthatja meg, függetlenül attól, hogy a szolgáltató később visszatérítette a magánszemélynek a jegyár egy részét.
A jelenlegi szabályok alapján a visszatérítésről szóló bizonylatnak sincs jelentősége a költségtérítés összegének meghatározása során.
A késési kompenzáció és a munkába járás költségtérítése tehát egymástól elkülönülő jogcímen járó összegeknek minősülnek.