Mikor mentesül a munkavállaló a munkavégzési-, és rendelkezésre állási kötelezettsége alól?
A munkavállaló munkahelyi alapkötelezettségei közé tartozik mind a munkavégzési-, mind a rendelkezésre állási kötelezettség.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a 2012. évi I. törvény (Mt.) mentesíti a munkavállalót ezen kötelezettségei alól. Évekkel ezelőtt egy régebbi cikkemben már írtam erről a kötelezettségről, de az Mt. változásaira tekintettel ismét összefoglalom a törvényi mentesítéseket.
Az alábbiakban 15 pontban összegzem azokat élethelyzeteket, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól. Minden egyes pontnál külön kitérek arra, hogy mely esetekben jár munkavégzés hiányában távolléti díj és mikor alkalmazhatók a munkavégzési-, mind a rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülések a vezető állású munkavállalóknál.
Megjegyzés: Az Mt. alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, amely 2026. évben bruttó havi 2 259 600 forint.
1. Keresőképtelenség vagy egyéb egészségi okból adódó alkalmatlanság esete:
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni a keresőképtelenség időtartamában, vagy ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.
Keresőképtelenség: A munkavállalót terheli, hogy a keresőképtelenségéről megkérje orvosi igazolást és azt a munkáltatónak benyújtsa. A keresőképtelenséget mindig az arra jogosult orvos bírálja, figyelemmel a munkavállaló állapotára és az általa betöltött munkakörre.
A munkaköri alkalmasság: A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
Megjegyzés: Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Azaz a munkára való alkalmasságról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak a fentiek szerinti távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.
Ha a munkavállaló a saját keresőképtelensége kapcsán betegszabadságra jogosult, akkor ezen időtartamra a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. (Egyéb esetben, illetve a betegszabadság leteltét követően a munkavállaló – kivéve a saját jogú nyugdíjast – táppénzre lesz jogosult.)
2. Emberi reprodukciós eljárás:
A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az időszakban, amikor emberi reprodukciós eljárással összefüggően, egészségügyi intézményben kezelik. Ha a munkavállaló vezetőként dolgozik, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaszerződése a fenti szabálytól nem térhet el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj nem illeti meg.
3. Kötelező orvosi vizsgálat:
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni, ha kötelező orvosi vizsgálaton - például: munkaköri-, szakmai alkalmassági vizsgálaton – vesz részt.
Vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
4. Véradás:
A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradáshoz szükséges időtartamra, legalább 4 óra időtartamra.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
Esetükben is érvényesül, hogy munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
5. Gyermek szoptatása kapcsán:
Ha a munkavállaló nő a gyermekvállalását követően olyan korán megy vissza dolgozni, amikor a gyermekét még szoptatja, akkor ezen időszakban a szoptató anya mentesül a munka-, és rendelkezésre állási kötelezettség aló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
A vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
6. Hozzátartozó halála:
A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól hozzátartozója halálakor 2 munkanapra. Hozzátartozónak minősül házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. (Megjegyzés: Az Mt. 2023. januárjától a következőképpen határozza meg a gyermek fogalmát. Gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.)
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
7. Általános iskolai tanulmányok, képzések ideje:
A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak a fenti távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
8. Tűzoltói szolgálat:
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni arra az időtamtamra sem, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálatot lát el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban erre az időszakra távolléti díjra nem jogosult.
9. Részvétel hatósági-, bírósági eljárásban:
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni, ha bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkavállaló a munkáltatónak a bíróságtól, vagy adott hatóságtól érkezett felhívással/idézéssel tudja igazolni, hogy mely időszakban lesz távol a munkából.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, míg távolléti díjra csak akkor jogosult, ha a bírósági, vagy hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
10. Örökbefogadás:
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési-, és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra. A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. A rendelkezésre állás, és munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó igényéről a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatót.
Vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
11. Különös méltánylást érdemlő személyi-, családi-, vagy elháríthatatlan ok:
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Ha például a munkavállaló lakásában bekövetkezett tűz, vagy hozzátartozójának balesete, vagy ónos eső miatt járhatatlan útviszonyok miatt nem tud munkába menni, akkor az Mt. alapján jogosan van távol a munkából. Természetesen a fenti jogszerű távollét esetén a munkavállalónak miharabb tájékoztatnia kell a munkáltatóját a távollétéről, és annak okáról.
A vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
12. Hozzátartozó, közös háztartásban élő személy gondozása:
Évente legfeljebb 5 munkanapra mentesül a munkavállaló a munkavégzési-, és rendelkezésre állási kötelezettség alól, súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából. Az évi maximum 5 munkanapot a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
Vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
13. Választás, népszavazás:
Az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb 2 óra időtartamra mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ha ezen napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaideje meghaladja a 8 órát.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül és ezen időszakra távolléti díjra jogosult.
14. Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartam:
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési-, és rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Ide sorolható például a jogszerűen folytatott sztrájk időtartama.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
Meg kell említeni a fenti tizennégy pontban foglalt eset kapcsán, hogy ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor a kollektív szerződés a fentiekben leírtaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
15. Kötelezettségszegés:
Az utolsó mentesülési eset a kötelezettségszegésre vonatkozik. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási-, és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
Mire jogosult a munkavállaló a fenti időtartamban?
A munkavállaló ezen időszakra jogosult lesz távolléti díjra, továbbá ezen távollét szabadság szempontjából is munkában töltött időnek minősül.