Mi a közös és mi különbség a betegszabadság a táppénz között?

 

KINEK JÁR A TÁPPÉNZ ÉS KINEK A BETEGSZABADSÁG??

 

Táppénz

Biztosítási jogviszonyban álló személy, ha jogviszonyában fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult. 

Azaz az alábbi három feltétel szükséges ahhoz, hogy táppénzre legyünk jogosultak:

• keresőképtelenség
• biztosítási jogviszony fennállása
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése.

Keresőképtelenség: A keresőképtelenséget az orvos jogosult igazolni.

Biztosítási jogviszony fennállása: Biztosítási jogviszony alapján jár az ellátás, azaz táppénzre lehet jogosult többek között a munkaviszonyban álló, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó. Ha egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll fenn a keresőképtelenség, a táppénzre való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. 

 

Három százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése: A táppénz megállapításához szükséges a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék bevallása (megfizetése). Nem minden biztosított fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Példaként említeném a nyugdíjas munkavállalót, akinek munkabéréből nem kerül levonásra a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék kivéve, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Ha a nyugdíjas munkavállaló nyugdíjának folyósítása szünetel, akkor a keresőképtelensége alatt nem kap nyugdíjat így azért, hogy ez esetben ne maradjon ellátás - azaz táppénz - nélkül, le kell vonni jövedelméből a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

Továbbá meg kell említeni, hogy a táppénz nem csak saját jogon járhat. Ha a táppénzre jogosult gyermeke beteg lesz, akkor gyermekápolási táppénz jár.

 

Betegszabadság

A táppénzzel ellentétben a betegszabadság kizárólag saját betegség, keresőképtelenség esetén jár, így gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén szóba sem jöhet 

Keresőképtelenség esetén betegszabadságra nem minden biztosított jogosult. Betegszabadságot ugyanis a munkavállalók valamint azok a személyek kapnak, akiknek a foglalkoztatása munkaviszony jellegű jogviszonyban történik például a köztisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony. Továbbá a betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre jogosult-e vagy sem. 

Ez esetben is érvényesül, hogy ha a biztosított egyidejűleg több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.  

 

Megjegyzés: Itt szükséges megemlíteni, hogy a főszabály szerint táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló (illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette. Kivételt képez ez alól, ha a munkavállaló (munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) veszélyeztetett terhessége, üzemi balesete vagy foglalkozási megbetegedése miatt lesz keresőképtelen, hiszen ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz jár. 

 

 

MILYEN MÉRTÉKŰ A TÁPPÉNZ, ILLETVE A BETEGSZABADSÁG IDEJÉRE FIZETETT DÍJAZÁS?

 

Táppénz

A táppénz összege folyamatos, 

• legalább 2 évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem átlagának 60 százaléka;
• ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százalék; 
• keresőképtelen szülő,  ha a 12 évesnél fiatalabb gyermeke mellett – a gyermek kórházi kezelésének időtartamára – a kórházban tartózkodik, akkor a táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka.

A táppénznek van maximális összege. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg 2015-ben a 210 000 forint (ami a minimálbér 200 százaléka) harmincad részét, azaz 7 000 forintot. 

A táppénz egyharmadát, mint táppénz-hozzájárulást – néhány kivételtől eltekintve - a foglalkoztató fizeti. A foglalkoztató nem fizet táppénz-hozzájárulást például: gyermekápolási táppénz esetén, baleseti táppénz folyósításakor, egyéni vállalkozó keresőképtelensége esetén.

 

Betegszabadság

A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. A táppénzzel szemben a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjnak nincs felső határa. A betegszabadságot teljes egészében a munkáltató fizeti.

  

 

MILYEN IDŐTARTAMRA JÁR A TÁPPÉNZ, ILLETVE A BETEGSZABADSÁG?

 

Táppénz

A táppénz a keresőképtelenség tartamára, maximum egy évre jár. Van azonban ezen szabály alól kivétel is:

• az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat,
• biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy  iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Gyermekápolási táppénz időtartama a gyermek életkorától függ és maximum a gyermek 12 éves koráig jár.

 

Betegszabadság

A keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot fizet a munkáltató. 

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Igaz ez a szabály akkor is, ha valaki év közben egyik munkaviszonyát megszünteti, és másik munkaviszonyban kezdi el a tevékenységét. Ha például a keresőképtelen munkavállaló márciusban igénybe vette a 15 munkanap betegszabadságát, majd szeptembertől munkahelyet váltott, és az új munkahelyén ismét keresőképtelen lesz, akkor 5 munkanap betegszabadsággal kezdődik a keresőképtelensége. Azaz ez esetben éves szinten nem 15 munkanap, hanem 20 munkanap betegszabadságot vehet igénybe.

 

Végezetül meg kell jegyezni, hogy míg a betegszabadság munkanapokra jár, addig a táppénzt naptári napokra folyósítják. Nem jár azonban a táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. Azaz, ha az orvos a beteget pénteken – amely adott esetben a betegszabadság utolsó napja - hétfői nappal keresőképesnek nyilvánítja, szombatra és vasárnapra már nem jár táppénz.

 

JOGSZABÁLYI ALAPOK: 

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

 

dr. Radics Zsuzsanna