Magyar munkavállalók EU-n belüli kiküldetése és annak igazolása

Ha a munkavállaló az Európai Unió valamelyik tagállamában kiküldetésben dolgozik, akkor a munkáltató kérelme alapján a magyar kormányhivatal hivatalos dokumentumban leigazolhatja, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Az alábbi cikkben bemutatom, hogy milyen feltételek fennállása szükséges ahhoz, hogy a kiküldött továbbra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt maradjon.

1.)   Kiküldetés időtartalma és igazolása

A munkavállalót kiküldetésben foglalkoztatja a munkáltatója az Európai Unió valamelyik tagállamában, akkor legfeljebb 24 hónapig marad a kiküldő tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt. Meg kell említeni, hogy kivételes esetben ez a 24 hónapos időszak meghosszabbítható.

A kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja. Ezzel az A1-es nyomtatvánnyal tudja bizonyítani a kiküldött munkavállaló a kiküldetés helye szerinti országban, hogy esetében azért nem fizetnek a kiküldetés helye szerinti országban tb közterheket, mert biztosítási jogviszonya a kiküldetés ideje alatt továbbra is a kiküldő országban áll fenn.

Megjegyzés: A fenti szabályt kell alkalmazni az EGT tagállamokba és Svájcba való kiküldetéskor is.

2.)   Kiküldetés kapcsán a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége:

Kiküldetés igazolásához a munkáltató a következő adatokat adja meg a székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervének:

-       munkáltató neve, székhelye, adószáma,

-       a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,

-       TEÁOR-szám, amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatják,

-       a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és

-       a kiküldetés tervezett időtartama (kezdete és annak vége).

Továbbá a munkáltató nyilatkozik azokról is – amelyek egyébként feltételei annak, hogy az Európai Unión belüli munkavégzésre kiküldetés keretében kerüljön sor -, hogy

-       a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,

-       a munkavállalót nem abból a célból küldi ki a munkáltató, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, illetve a munkáltatónak nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be,

-       a kiküldetés időtartama alatt a munkáltató folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,

-       a munkáltató a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljeskörűen gyakorolja a munkáltatói jogkört,

-       a munkáltató a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a társadalombiztosítási járulékkötelezettséget,

-       a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,

-       a kiküldetés helye szerinti államban a munkavállaló a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete) szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

-       a munkáltató a belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat, és

-       a munkáltató nem áll felszámolási-, illetve végelszámolási eljárás alatt, továbbá

-       a munkáltató Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat.

3.)   Jelentős gazdasági tevékenység fogalma

Mi a feltétele annak, hogy a kiküldetéskor továbbra is a magyar jogot alkalmazzák?

Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató – a fentiekben említett - jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön, azaz Magyarországon. Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha

-       a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy

-       a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó esetén, a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot.

Megjegyzés: A fentieknél az egészségbiztosítási szerv a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább 6 hónap adatait veszi figyelembe. Amennyiben a foglalkoztató legalább 6 hónapja nem végez jelentős gazdasági tevékenységet Magyarországon, a kiküldetés során fennálló jelentős tevékenység akkor valószínűsíthető, ha a munkáltató tevékenységét a kiküldetés megkezdésekor túlnyomórészt Magyarország területén folytatja.

Továbbá a fenti feltételek hiányában akkor is meghatározható a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

Megjegyzés: A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

Ha az egészségbiztosítási szerv a fentiek alapján alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, akkor erről A1-es igazolást kiállítja.  Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló a másik uniós államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.

Megjegyzés: Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletek meghatározott 24 hónapot.

4.)   Kiküldetés igazolásának hatálytalanítása, módosítása, visszavonása.

Végezetül meg kell említeni, hogy a kiküldetés kapcsán kiadott igazolás megváltoztatható, sőt az vissza is vonható. Erre többek között az alábbi esetekben kerül sor:

A munkáltató és a munkavállaló haladéktalanul köteles tájékoztatni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervét, ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben változás következik be.

Azonban az is előfordulhat, hogy a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve hivatalból állapítja meg, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei a kiküldetés igazolásának kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem is álltak fenn, akkor a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.

Példák a hatálytalanításra, visszavonásra:

Ha a biztosítási kötelezettség már például nem áll fenn, mert a felek megszüntették a munkaviszonyt, vagy a munkavállaló fizetés nélküli szabadsága kapcsán szünetel a biztosítási jogviszony, vagy a biztosítás már nem a magyar jog alapján áll fenn. Ebben az esetben a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve a kiküldetés igazolását a változás napjától hatálytalanítja.

Ha más EU-tagállam hatóságának megkeresése alapján a magyar kormányhivatal egészségbiztosítási szerve a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, illetve hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget és a határidő mulasztása miatt kimentésre sem kerül sor, akkor ez esetben a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve jogosult a kiküldetés igazolásának visszavonására.