Kötelező-, és szabadon választott védőoltások

A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása, azaz a védőoltás a fertőző betegségek megelőzésére szolgál. Magyarországon a védőoltások két nagy csoportja különíthető el, amely a kötelező-, és az önként vállalt védőoltások. Az alábbi cikkben a védőoltásokat tekintjük át, kitérve a Covid19 elleni védőoltásra is.

Az adott évi védőoltásokat a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és az országos tisztifőorvos által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (VML) határozza meg. A fenti rendelet alapján a védőoltások besorolhatók vagy a kötelező-, vagy az önként vállalt védőoltásokba. A kötelező védőoltások között megkülönböztünk életkorhoz kötött-, munkaköri-, külföldre utazás-, és megbetegedési veszély esetén kötelezően adandó védőoltásokat. A kötelező védőoltást - kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást -, Taj és előzetes jogosultság ellenőrzés nélkül biztosítani kell minden Magyarország területén tartózkodó adott személynek. Erre tekintettel kötelező védőoltás jár minden olyan magyar állampolgárnak, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személynek, aki a szabad mozgás és 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárnak, továbbá a menekültnek és menedékesnek.

Mindezek alapján tekintsük át a kötelező védőoltásokat!

I.) Kötelező védőoltások:

1.) Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások a következők:
- gümőkór (tuberculosis),
- torokgyík (diphtheria),
- szamárköhögés (pertussis),
- merevgörcs (tetanus),
- gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
- kanyaró (morbilli),
- rózsahimlő (rubeola),
- mumpsz (parotitis epidemica),
- b típusú Haemophilus influenzae (Hib),
- hepatitis B,
- Streptococcus pneumoniae (pneumococcus),
- bárányhimlő
ellen védőoltásban kell részesíteni.
Megjegyzés: A bárányhimlő elleni védőoltás 2018. július 31-e után születettek esetén vált kötelezővé.
2.) Munkaköri feladatok kapcsán adandó kötelező védőoltások:

A hatályos szabály alapján a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi veszélyeztetettséget a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletben foglaltaknak megfelelően felmérni.

A megbetegedési veszély csökkentése érdekében - a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként - biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A teljesség igénye nélkül így az alábbi védőoltásokat kell adni adott munkakör kapcsán:
- Veszettség elleni védőoltást kell adni a veszettség vírusával foglalkozóknak például a laboratóriumok munkatársainak, állatorvosoknak és asszisztenseknek, erdészeknek, vadőröknek, vágóhídi dolgozóknak;
- Fertőző osztályokon dolgozó vagy humán eredetű vizsgálati anyagokfeldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges diftéria elleni védőoltás abban az esetben kell adni, ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását;
- Tetanusz elleni védőoltást kell adni olyan munkakört betöltőknek, akiknél földdel szennyezett sérülések fordulhatnak elő, például ide tartozik a mezőgazdasági tevékenység, az állatgondozás;
- Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akik többek között szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kapcsolatba kerülhetnek, például csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai;
- Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis-vírussal történő fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki, ide sorolhatók például erdészeti dolgozók.

3.) Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges kötelező védőoltások:

A VML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni
- a hastífuszos beteg és baktériumhordozó környezetében élő személyeket,
- a diftériás beteg környezetében élőket,
- a pertussziszos beteg környezetében a 6 éven aluli gyermekeket,
- a tetanusz fertőzési veszélynek kitett személyeket,
- a veszettség expozíciójának kitett személyeket,
- a hepatitis B vírus hordozó anya újszülöttjét,
- hepatitis B ellen az egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóit, hallgatóit,
- a kanyarós beteg, a rubeolás beteg és a mumpszos beteg, valamint a hepatitis A beteg
környezetében élő veszélyeztetett személyeket.

4.) Külföldre történő kiutazás esetén a védőoltási kötelezettség a következő esetben áll fenn:

A hatályos szabály alapján a magyar állampolgárok kötelesek beoltatni magukat azon fertőző betegségek ellen, melyeket a fogadó ország vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai megkövetelnek a be-, illetőleg az átutazóktól. Továbbá a magyar állampolgárok sárgaláz elleni védőoltása kötelező, ha olyan országba utaznak, ahol sárgaláz veszély van.

A fenti kötelező védőoltások kapcsán közös szabályok:

A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő pl: édesanya, édesapa, gyám stb. köteles gondoskodni.

Ha a védőoltás igénybevételére kötelezett személy írásbeli felszólításra sem jelenik meg, akkor a hatóságilag rendelik el a védőoltást.

Ki kell emelni, hogy a kötelező védőoltás esetén állami helytállás érvényesül, azaz ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

II.) Önként vállalt védőoltások:

Önként is lehet vállalni a védőoltás beadatását. 18 év alattiak esetén a védőoltás vállalásához a törvényes képviselője hozzájárulása is szükséges.

Mindezek alapján például a külföldi utazáskor, vagy egyéb esetben bárki kérheti térítéskötelesen a védőoltás beadását. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor az „önként” vállalt védőoltás térítésmentesen is járhat. Ebbe a körbe a következők tartoznak:

1.) Tetanusz fertőzés elleni aktív immunizálásban részesíthetők - fertőzésre gyanús aktuális sérülés nélkül is - az 1941 előtt született, oltatlan személyek.

2.) Diftéria megbetegedés ellen oltásban részesíthetők a 10 évnél régebben oltott, az országos tisztifőorvos által meghatározott területen élő, az egészségügy, közlekedés, kereskedelem területén dolgozó személyek.

3.) Hepatitis B fertőzés megelőzése érdekében
- a dializált betegek,
- a hepatitis B vírus okozta heveny májgyulladásban szenvedő betegek és a krónikus hepatitis B vírus fertőzöttek közvetlen környezetében a járványügyi vizsgálat alapján meghatározott személyek,
- az onkológiai és hematológiai betegek, valamint
- az intravénás kábítószer-használók
részesíthetők védőoltásban.

4.) Influenza megbetegedés ellen a VML szerint az adott évben veszélyeztetettnek minősülő személyek részesíthetők védőoltásban.

5.) Ugyanakkor térítésmentesen veheti igénybe a védőoltást a Human papilloma vírus ellen a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lánygyermekek iskolai kampányoltás keretében.

6.) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra azok voltak térítésmentesen jogosultak 2021. május 4-éig, akik Taj számmal rendelkezve előzetes regisztráció alapján kérték annak beadását. 2021. május 4-étől Taj számmal nem rendelkezők - például: Magyarországon tartózkodó olasz, holland nyugdíjasok, diplomáciai képviseletek külföldi állampolgárságú tagjai - is kaphatják térítésmentesen a fenti védőoltást. Erre tekintettel a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást térítésmentesen veheti igénybe többek között
- Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorolt, menekültként vagy oltalmazottként elismert személy;
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarországon gyakorolja (ide tartozik például az az uniós állampolgár, aki másik uniós államból kap nyugdíjat, de huzamosabb ideje Magyarországon tartózkodik);
- Taj számmal nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár;
- tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár;
- Magyarország területén lévő diplomáciai és konzuli képviselet, továbbá a nemzetközi szervezet állandó képviseletének tagja.

Végezetül meg kell említeni, hogy mind a kötelező-, mind az önként vállalt védőoltás esetén a védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni, és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.