Kisadózók és társaik - Új biztosítási jogviszonyok a Tbj-ben.

KISADÓZÁSRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁS

Azok a vállalkozók, akik a kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint a kisadózást választották és nincsenek felsorolva a nem főállású kisadózók között, főállású kisadózónak minősülnek. A főállású kisadózó biztosított és erre tekintettel jogosult többek között 

• egészségügyi szolgáltatásokra,
• nyugellátásra, 
• egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra).

A főállású kisadózó – egyes élethelyzeteket kivéve - köteles havi 50 000 forint tételes adót fizetni. Ez a tételes adó több közterhet is magába foglal - beleértve a járulékokat is -, így a nyugellátásnak és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak alapját külön meghatározza a kisadózásról szóló törvény. Erre tekintettel 50 000 forint tételes adó esetén a társadalombiztosítási pénzbeli ellátások alapja havi 81 300 forint. Magasabb alapú társadalombiztosítási ellátásra is jogosult lehet a főállású kisadózó (de csak a főállású kiadózó), ha választása szerint megfizeti a magasabb tételes adót, ami havi 75 000 forint. Ez esetben a társadalombiztosítási pénzbeli ellátások alapja havi 136 250 forint lesz. 

A főállású kisadózó biztosítási kötelezettségének bejelentését továbbra is a kisadózókról szóló törvény alapján teljesíti, azaz a biztosítotti bejelentést az eddigi szabályozásnak megfelelően nem a ’T1041’-es adatlapon, hanem a ’T101”-es jelű adatlapon kell teljesíteni.

 

ÁLLAMI PROJEKTÉRTÉKELŐI JOGVISZONY

2016. évi XXXIII. törvény rendelkezik az állami projektértékelői jogviszonyról. Az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, amelyet az állami projektértékelői jogviszonyban állók látnak el. Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki

a) büntetlen előéletű, cselekvőképes, továbbá megfelel a pályázatban meghatározott feltételeknek és az előírt biztonsági követelményeknek, és

b) az alábbi alapjogviszonyban valamelyikében áll, azaz 

• központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél pl: fővárosi és megyei-, járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalnál kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként vagy köztisztviselőként,
• egyéb központi költségvetési szervnél közalkalmazottként,
• államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, vagy
• többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként dolgozik. 

Ha a fenti személy a projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra kerül, akkor a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére keretszerződést kötnek vele. A keretszerződés olyan különös munkaszerződés, amely tartalmazza

• az értékelő természetes személyazonosító adatait,
• a kapcsolattartás módját,
• azt a – szakértői névsor szerinti – tématerületet, amelynek szakértőjeként az értékelő a támogatási kérelmeket elbírálja,
• annak rögzítését, hogy az értékelő a feladatait esetileg kapja, amelyet határidőre köteles teljesíteni, egyéb esetben rendelkezésre áll (rendelkezésre állás időtartama alatt az értékelőt díjazás nem illeti meg).

Az értékelő felett a munkáltatói jogkört az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter gyakorolja.

Az állami projektértékelői jogviszony 2016. június 16-ától került be a Tbj-be és a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe. Az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy biztosított, és ezen jogviszonyból származó jövedelme kapcsán valamennyi járulékot és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.