Keresőképtelenség megállapítása többes jogviszonyban.
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
Előfordul, hogy valaki egyidejűleg több helyen is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelen lesz. Ehhez kapcsolódóan több olyan kérdés is érkezett a közelmúltban, amelyből arra lehet következtetni, hogy nem mindig egyértelmű a keresőképtelenség igazolása többes jogviszony esetén. Erre tekintettel alábbi cikkben tájékoztatást adok ezen eseteknél a keresőképtelenség igazolásáról.
A hatályos szabály alapján a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni.
Példa: Ha egy nem nyugdíjas munkavállaló két helyen is dolgozik részmunkaidőben, akkor többes jogviszony esete áll fenn. Ha ez a munkavállaló lázas beteg lesz, akkor ahhoz, hogy mindkét jogviszonyában táppénzt kaphasson, a keresőképtelenségét eredeti orvosi igazolással kell igazolnia.
Többes jogviszony esetén az eredeti orvosi igazolás azt jelenti, hogy a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti azt az Orvosi Naplóba.
Megjegyzés: A keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosított munkaköreinek (tevékenységének) ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.
Az orvos továbbá kiállítja a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének vagy a 6. számú mellékletének megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét.
Táppénz megállapítása:
A fentiekben ismertetett keresőképtelenségi igazolás leadása táppénz iránti kérelemnek minősül. Azaz a példában szereplő munkavállaló, mivel lázas állapota kapcsán mindkét munkaviszonyban keresőképtelen, így a két keresőképtelenségi igazolását nyújtja be egyik, majd másik munkahelyén, ezáltal megigényli a táppénzt.
Megjegyzés: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 10 733 forint/nap.
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot,
azok időtartamát,
az ellátás mértékét, illetőleg
összegét
mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A táppénz megállapítása a kifizetőhely hatáskörébe tartozik, ennek hiányában az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal állapítja azt meg.
Végezetül nézzük meg, hogy miért szükséges a keresőképtelenségi igazolás akkor, ha a keresőtevékenységet folytató személy nem igényel táppénzt!
Az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás nem csak a táppénz igénylésére szolgál. A keresőképtelenség orvosi igazolását kérheti többek között
a saját jogú nyugdíjas alkalmazott, aki nem biztosított, így táppénzre nem jogosult;
a biztosított, aki már nem jogosult táppénzre, mert egy éven át táppénzben részesült, vagy
biztosított, aki a kérelem benyújtásakor írásban úgy nyilatkozik táppénz, megállapítását nem kéri.
A fenti esetekben a keresőképtelenségi igazolás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést igazolja, azaz ez esetben a dolgozó ezzel a dokumentummal támasztja alá, hogy igazoltan volt távol a munkából.
A fentiekben leírtak jogszabályi alapja:
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
1997. évi LXXXIII. törvény
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok