Ingyenpénz? - Mire kell figyelni a jogalap nélkül kifizetett munkabérnél, ellátásnál?
JOGALAP NÉLKÜL KIFIZETETT MUNKABÉR
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény úgy rendelkezik, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon belül írásban követelhető vissza.
Jogalap nélkül kerül kifizetésre a munkabér például akkor, ha duplán utalta a munkáltató bérszámfejtője az egyik munkavállalónak a munkabért, vagy arra az időszakra is bért utalt, amikor a munkavállaló hozzátartozójának tartós ápolása céljából fizetés nélküli szabadságon volt. Ez esetben, azaz ha jogalap nélkül került bér kifizetésre, akkor a munkavállalót írásban fel kell szólítani a jogalap nélküli bér visszafizetésére. A felszólítást a kifizetést követően azonnal meg kell küldeni, de legkésőbb a kifizetést követő 60 napon belül.
Mi történik akkor, ha túlléptük a 60 napot?
Erre vonatkozóan úgy rendelkezik a munkatörvénykönyv, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fenti példánál maradva, ha a bérszámfejtő minden hónapban hiánytalanul utalta a munkabért, azonban az egyik hónapban duplán utalja a bért, és a munkavállaló 70 nap elteltével kapja meg a felszólítást a visszafizetésre, akkor nem lesz helytálló a munkavállalónak az a hivatkozása, hogy csak 60 napon belül lehetett volna visszakövetelni a többletként kifizetett egy havi bért, hiszen ez esetben a dupla bérfizetést a munkavállalónak fel kellett ismernie.
JOGALAP NÉLKÜL KIFIZETETT TÁPPÉNZ, BALESETI TÁPPÉNZ, CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ, GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény erre az esetre vonatkozóan úgy szól, hogy az, aki jogalap nélkül vett fel táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték.
Azaz, a kifizetőhelyi ügyintézőnek ez esetben 90 napja van arra, hogy írásban visszakövetelje a jogalap nélkül kifolyósított ellátást. Ha például a keresőképtelen személy egy olyan nyugdíjas munkavállaló, akinek a béréből nem került levonásra a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék (mert nyugdíjas és a nyugdíjának a folyósítása nem szünetel), és a kifizetőhelyi ügyintéző táppénzt állapít meg, akkor a táppénz felvételtől számított 90 napon belül írásban kell az így kifizetett jogalap nélküli táppénzt visszakövetelni. 90 nap elteltével csak attól lehet visszakövetelni a jogalap nélkül felvett ellátást, akinek az ellátás felvétele felróható.
Más a szabály azonban akkor, ha valakinél azért állapítják meg a jogalap nélküli ellátást, mert az ellátásban részesülő biztosított korábban bevallott jövedelemadatai az állami adóhatóságnál módosításra kerültek. Ha például a táppénz összegének megállapításakor figyelembe vett jövedelemadatok módosításra kerülnek az állami adóhatóságnál, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján újra meg kell állapítani a táppénzt. Ha ennek következtében a táppénzben részesülőnek vissza kell fizetnie az ellátást vagy annak egy részét, akkor ez esetben nem érvényesül sem a fenti időkorlát, sem a felróhatóság szabálya, vagyis felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után például a csecsemőgondozási díjat vagy a gyermekgondozási díjat, akkor ezt az ellátást a másik szülőtől is vissza lehet követelni, ha erre vonatkozóan a szülők adnak egy írásbeli nyilatkozatot. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.
Külön rendelkezik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény arról a visszafizetésről, amikor a jogalap nélkül kifizetett ellátásért többen is felelnek.
Ennek egyik esete, amikor a foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása
- mulasztásának vagy
- a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és
- az ellátást a jogosulttól 90 napon belül nem lehetett visszakövetelni.
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséért egyetemlegesen felelnek. Azaz, ez esetben az egyik felelőstől behajtásra kerül a jogalap nélkül kifizetett teljes ellátás, és azt, hogy ezt a visszafizetést miként osztják meg egymás között a felek, azt majd egymás között eldöntik.
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell visszafizetésre kötelezni.