Elutasították a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos magyar panaszt Strasbourgban

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett magyar panaszt. A bíróság döntése értelmében a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.

A strasbourgi bíróságnál egy 30 éves, E. B. monogrammal azonosított magyar állampolgár tett panaszt, mert szerinte a nyugdíjrendszert érintő új szabályozással az állam abból a célból, hogy a maga céljaira használja fel, gyakorlatilag elkobozta a magántulajdont képező nyugdíjmegtakarításokat.
A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.
A döntést részletező közlemény ismerteti a nyugdíjrendszerben 2010 után végbement változásokat, amelyek szerint addig a panaszos havi bruttó fizetésének 8 százalékát egy választott magánnyugdípénztárnak kellett utalja, másfél százalékát pedig az állami nyugdíjpénztárnak.
A főbb tényeket tartalmazó szakasznál a bíróság ismerteti, hogy az országgyűlés később olyan jogszabályt alkotott, amely az összesen 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulás egészének az állami nyugdíjalapba történő utalásáról rendelkezik, és annak mértéke 10 százalékra emelkedett.
A bíróság arra is kitér, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok később választhattak, vagy automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy nyilatkozhatnak, hogy fenn kívánják tartani magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Akik nyilatkoztak, azok az eredeti szabályok szerint később nem szereztek volna jogosultságot állami nyugdíjra, de a bíróság azt is ismerteti, hogy ez a szabály később változott; a magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-jét követő időszakra teljes állami nyugdíjra jogosultak, az azt megelőző időben pedig az állami nyugdíj 75 százaléka illeti meg őket, a fennmaradó 25 százalékot magánpénztári megtakarításaikból kapják.
A bíróság ismertetette: a panaszos, aki nyilatkozott, hogy magán-nyugdíjpénztári tag óhajt maradni, úgy látta, hogy ezzel a törvénnyel az állam gyakorlatilag a költségvetés céljára elkobozta a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, és azt is sérelmezte, hogy bár teljes állami nyugdíjra lesz jogosult, az elmarad majd attól, amit akkor kaphatna, ha a valóban a magánpénztári befizetései és befektetési stratégiájától függő privát rendszerben kaphatott volna.
A bíróság azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010. november 1. előtti magánpénztári megtakarításait érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései pedig állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.