Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) és annak igénylése

A családi pótlék keresőtevékenységtől független ellátás, amely egyrészt nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból áll. Az alábbi cikkben ismertetem a családok illetve természetes személyek kapcsán, hogy ki jogosult nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra, és miként lehet ezeket az ellátásokat igényelni.
A családi pótlék (vagyis a nevelési ellátás, és iskoláztatási támogatás) előfeltétele a Magyarországon való jogos tartózkodás. Azaz családi pótlékra – adott feltételek fennállásakor - jogosult
- Magyarország területén élő magyar állampolgár;
- a bevándorolt, a letelepedett jogállással bíró személy valamint a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személy;
- 2007. évi I. törvény alapján az a személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik és az ellátás igénylésének időpontjában három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
- uniós rendeletekben meghatározott jogosult, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
- az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkezik, vagy összevont engedéllyel rendelkezik. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a munkavállalást számára 6 hónapot meghaladó időtartamra - illetve a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább 9 hónapra - engedélyezték.
Nevelési ellátás
Amennyiben a fenti feltételek adottak, akkor gyermek születése kapcsán az alábbi személyek jogosultak a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel a nevelési ellátásra (azaz családi pótlékra):
- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
- a szülővel együtt élő házastárs;
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
- a nevelőszülő;
- a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Magyarázat: Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek alatt azt a gyermeket kell érteni, aki a nevelési ellátásra jogosult személlyel életvitelszerűen együtt él és ezen személy gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Továbbá saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
- a kül- és belföldi tanulmányai folytatása okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
- gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
- akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül.
A nevelési ellátást a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig folyósítják. Ezt követően kerül sor az iskoláztatási támogatás folyósítására.
Saját jogán az a személy jogosult nevelési ellátásra, aki 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. A nevelési ellátást saját jogon az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától folyósítják.

Iskoláztatási támogatás
Iskoláztatási támogatásra jogosult a nevelési ellátásra jogosult személyen túl a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
Az iskoláztatási támogatás közvetlenül a nevelési ellátásra jogosultság megszűnését követő naptól jár, azaz iskoláztatási támogatás a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára áll fenn. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
Iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően akkor jár, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. Ez esetben az iskoláztatási támogatásra jogosultság annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben
- a gyermek (személy) a 20. életévét betölti;
- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. életévét betölti .
Magyarázat: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján például testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve dyslexia, vagy dysgraphia, dyscalculia került megállapításra, továbbá mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar áll fenn.
Megjegyzés: A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője - a fenti időkorláttól függetlenül - a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra - tankötelezettsége megszűnését követően - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- aki nem a szülővel él egy háztartásban, vagy
- ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
Saját jogon alapuló iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a 20. – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. – életévét betölti.

A családi pótlék havi összege
- egygyermekes család esetén 12 200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Családi pótlék igénylése
Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék – az alábbi kivétellel - csak egy jogosultat illet meg. Előfordul, hogy a családi pótlékot megosztva, mindkét szülőnek folyósítják. Erre akkor kerülhet sor, ha a szülők elváltak és a jogerős bírósági döntés vagy egyezség alapján, a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket/gyermekeiket. Ez esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban mindkét szülő jogosult.
A családi pótlék megállapításának és folyósítának a feltétele az ellátás igénylése a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű formanyomtatványon. A nyomtatványt a családtámogatási ügyekben eljáró, a lakóhely szerint kormányhivatalhoz, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a családtámogatási kifizetőhelyhez kell benyújtani.
A családi pótlék – ha a jogosultság fennáll - visszamenőleg 2 hónapra is megigényelhető, azaz az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjáig lehet visszamenőleg kérni.
A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
A megállapított családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. Ugyanakkor az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,
- postai úton (kifizetési utalvánnyal) történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
- fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.