A cégnél feltárt eltitkolt bevétel a magánszemély adóügyében is felhasználható

Egy gazdasági társaságnál lefolytatott adóellenőrzés megállapításai a céghez kötődő magánszemély adóügyében is felhasználhatók, akkor is, ha az eltitkolt bevétel összegét a társaságnál becsléssel állapították meg.

Bár az eset régebbi, és a vizsgált időszakban a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó mellett még egészségügyi hozzájárulás került megállapításra, az alkalmazott megközelítés ma is tipikus, a NAV ellenőrzési gyakorlatában gyakran előforduló megállapításnak tekinthető, azzal, hogy jelenleg az ilyen jövedelmekhez kapcsolódóan az egészségügyi hozzájárulás helyett már szociális hozzájárulási adó megállapítására kerül sor.

Az ügyben érintett magánszemély – a per felperese, vagyis az adózó – egy gazdasági társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője volt. A Kft. más tevékenységek mellett három vendéglátóhelyet működtetett. A társaságnál működő pénztárak pénzkezelésért egyedül az adózó felelt.

Az adóhatóság először magát a céget ellenőrizte és a vizsgálat során arra jutott, hogy a vendéglátóhelyeknél elszámolt eladott áruk beszerzési értéke meghaladta a kimutatott árbevételt, ezért a társaság könyveléséből nem lehetett megállapítani a valós adóalapot.

A hatóság ezért becslést alkalmazott az eltitkolt árbevétel meghatározására, és arra a következtetésre jutott, hogy az adózó mint a pénzkezelésre jogosult személy a társaságból kivonta a könyvelésben és a cég pénzeszközei között sem szereplő összegeket, amelyekkel ezt követően maga rendelkezett.

A társaság ellenőrzése adóhiány megállapításával zárult, a Kft. pedig lemondott a fellebbezési jogáról, így a határozat véglegessé vált.

A cég után a magánszemélyt is ellenőrizték

Az adóhatóság ezt követően a magánszemélynél is ellenőrzést indított személyi jövedelemadó és (a vizsgált időszakban még) egészségügyi hozzájárulás tekintetében. Az adózó ezen vizsgálat során nem igazolta dokumentumokkal, hogy a Kft. pénztárából felvett összegeket a társaság érdekében használta fel. Arra hivatkozott, hogy gépkocsija kiégett, ezért a cég iratainak csak töredéke maradt meg. Azt ugyanakkor tagadta, hogy a becsült árbevétellel azonos összeget kivonta volna a vállalkozásból.

Az adóhatóság szerint azonban az adózó nem bizonyította, hogy a hiányzó összegeket nem szerezte meg, emiatt ezeket az összegeket a magánszemély egyéb jövedelmének minősítette, amely után személyi jövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget

Az adózó vitatta a cégnél lefolytatott becslés eredményének felhasználását a saját vizsgálatában.

A magánszemély keresetet nyújtott be a másodfokú adóhatósági határozat ellen. Lényegében azt kifogásolta, hogy az ő adóügyében úgy használták fel a Kft.-nél becsléssel meghatározott eltitkolt bevételt, hogy nála nem folytattak külön becslési eljárást. Álláspontja szerint a társaságnál becsléssel megállapított összeg nem kezelhető automatikusan bizonyított tényként az ő személyes adókötelezettségének meghatározásakor.

Az elsőfokú bíróság nem adott igazat az adózónak, ezért keresetét elutasította, az ezt követően benyújtott felülvizsgálati kérelmet pedig a Kúria sem találta megalapozottnak.

A céges ellenőrzés eredménye felhasználható, a magánszemély vizsgálata során

A Kúria hangsúlyozta: a magánszemély adóellenőrzése nem választható el teljesen a Kft.-nél korábban lefolytatott eljárástól. A céges vizsgálatban ugyanis már megállapították a pénzösszegek vállalkozásból történő kivonását, és azt is, hogy ezek a magánszemélynél egyéb jövedelemként jelentek meg.

Az adózó ügyvezetőként már a Kft. ellenőrzése során tudott mindkét megállapításról, de ellenbizonyítással akkor sem élt.

A Kúria azt is egyértelművé tette, hogy a társaságtól a magánszemélyhez kerülő pénz megszerzését az adóhatóságnak kell bizonyítania. Ha viszont az adózó arra hivatkozik, hogy a megszerzett összeg valamilyen okból mégsem adóköteles, ezt már neki kell igazolnia.

Jelen ügyben az adóhatóság bizonyította a pénz megszerzését, valamint azt, hogy az adózó volt az egyedüli pénzkezelésre jogosult személy, és a társasággal nem számolt el. Az adózó ezzel szemben csak állította, de nem bizonyította, hogy a hiányzó bevételt nem ő vette ki.

A Kúriai döntés elvi lényege szerint a cégnél becsléssel feltárt eltitkolt bevételhez kapcsolódó megállapítások felhasználhatók az egyedüli pénzkezelésre jogosult magánszemély adóügyében is, ha az érintett a pénzzel nem számolt el.

Ez azonban nem a becsült összeg a cégnél becsült összeg automatikus átvételét jelenti: az adóhatóságnak fel kell tárnia és ismertetnie kell a bizonyítékokat, az adózó számára pedig lehetőséget kell biztosítania az ellenbizonyításra.

Kfv.V.35.439/2022/5.

2026.09.30