A 2027. évi adóváltozások tervezete: átfogó szakmai körkép

Szakmai cikk | 2026. október 30. | A rendelkezések törvényjavaslati szakaszban vannak; elfogadásukig és kihirdetésükig nem tekinthetők hatályos szabálynak.

A 2026. október végén ismertetett adópolitikai javaslatok egyszerre célozzák az adóadminisztráció digitalizálását, egyes kedvezmények átrendezését és bizonyos vállalkozási körök közterheinek módosítását.

Általános forgalmi adó: digitalizáció és célzott könnyítések

Az eÁfa bevezetésének két üteme

A tervezet a kötelező elektronikus áfabevallási rendszerre történő áttérést szakaszosan írná elő. 2027. július 1-jén elsőként a 2026. évi adóteljesítményük alapján legnagyobb, havi bevalló, belföldön letelepedett adózók kerülnének be; az érintettek 2026. december 15-ig elektronikus értesítést kapnának. A kötelező alkalmazás 2028. január 1-jétől válna általánossá, meghatározott kivételekkel. A könyvelési rendszerek adattisztasága, a számlák besorolása és a bevallás előtti egyeztetés így már 2027-ben kulcsfontosságú feladattá válhat.

Ingatlanok, fordított adózás és levonási jog

Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfakulcsot a javaslat időbeli korlátozás nélkül fenntartaná. A 2026 végén lejáró belföldi fordított adózási rendelkezések meghosszabbítását is előirányozza. Közösségen belüli termékbeszerzésnél a levonási jog időbeli gyakorlása rugalmasabbá válna, egy magyar ügyben hozott európai bírósági döntés nyomán.

OSS, távértékesítés és nyugták

A 10 000 eurós távértékesítési küszöbhöz kötődő egyszerűsítés feltételei szűkülnének, és az OSS választásának joghatása is pontosabb szabályozást kapna. Az uniós OSS 2027. január 1-jétől bizonyos energiaértékesítésekre – köztük elektromosjármű-töltési ügyletekre – is kiterjedne. A kézi nyugták adatszolgáltatási határideje háromról hét naptári napra nőne; a személyszállítási közszolgáltatások egy része 2027-től nyugtakibocsátási mentességet élvezne. A vevői készlet egyszerűsítése 2029. július 1-jén szűnne meg, átmeneti szabállyal a 2028. június 30-ig továbbított készletekre.

Társasági adó: új nagyvállalati rezsim

A 15%-os kulcs és az érintett kör

A javaslat a 9%-os általános társaságiadó-kulcsot megtartaná, ugyanakkor 2027-től külön szabályrendszert és 15%-os kulcsot alkalmazna a nagyvállalatokra. A besorolás alapja főszabály szerint az adóévet megelőző második évben elért, legalább 500 millió eurónak megfelelő éves bevétel, a megfelelő egyedi vagy konszolidált beszámoló szerint. A státusz választással is elérhető lenne. A nagyvállalati adóalap megállapítása eltérne a szokásos tao-számítástól, és közelebb kerülne a globális minimumadó logikájához.

Adóalap, osztalék és csoportos adózás

Nagyvállalatoknál a kapott osztalék adóalap-csökkentése meghatározott részesedési és tartási feltételekhez kötődne. A helyi iparűzési adóként elszámolt ráfordítás 85%-a csökkenthetné a fizetendő társasági adót, de legfeljebb a csökkentés nélkül számított adó 25%-áig. A csoportos társasági adóalanyiság feltételei is változnának: új csoportoknál a konszolidáció, azonos mérlegfordulónap és számviteli standard kerülne előtérbe, míg a meglévő csoportokra átmeneti szabályok vonatkoznának.

Részesedések, transzferár és fejlesztési tartalék

A bejelentett részesedés helyét a kiemelt részesedés kategóriája venné át; a legalább 10%-os tulajdoni hányadhoz és a legalább egyéves tartáshoz kapcsolódó adóalap-kezelés miatt a portfóliók áttekintése indokolt. A részesedések értékvesztése általános adóalap-növelő tételként jelenne meg. A transzferár-adatszolgáltatás az éves tao-bevallástól elkülönülő nyomtatványra kerülne, 2027-től, bizonyos választási lehetőséggel már a 2026-os évre. Elemi kár esetén a fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló idő négy évről öt évre hosszabbodna.

Beruházási és kutatás-fejlesztési kedvezmények

A fejlesztési adókedvezmény egyik beruházási értékhatára 3 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedne; az igénybevételi időszak és a kedvezmény adóhoz viszonyított plafonja is szigorodna, utóbbi 80%-ról 70%-ra. A K+F adókedvezmény kulcsa ugyanakkor 10%-ról 20%-ra nőne. A szolgáltatásként igénybe vett kutatás-fejlesztésnél az elszámolható partnerek körét pontosítanák, és megszűnne az ötéves választási kötöttség. A látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódó új jogosultságok kifutnának; az átmeneti határidők külön figyelmet igényelnek.

KIVA és globális minimumadó

Kisvállalati adó

A KIVA szerinti kutatás-fejlesztési kedvezmény a közvetlen K+F-bérköltség 50%-a helyett annak 200%-ára emelkedne. A változás a kutatókat foglalkoztató kisvállalkozások adótervezésében lehet érdemi, de az elszámolható bérköltség pontos dokumentálása továbbra is nélkülözhetetlen.

Globális minimumadó

A szabályozás a pénzügyi beszámolási standardok alkalmazását, az eltérő devizanemű beszámolók kezelését és az anyavállalati tulajdoni feltételeket pontosítaná. Egyes csoportok öt évre szóló devizanem-választási lehetőséget kapnának; a tisztán belföldi csoportok adatszolgáltatásának teljesítése is egyszerűsödhetne.

Ágazati adók és különadók

Energiaellátók jövedelemadója

Év közbeni tevékenységkezdés és -befejezés esetén a kötelezettség időbeli határait és a zárlati adatok felhasználását egyértelműsítenék. A kapcsolt felektől kapott finanszírozás bizonyos kamatterhei, valamint részesedések értékvesztése új adóalap-korrekciókat eredményezhetnek. A nagyvállalati társaságiadó-rezsimre áttérő energiaellátókra kapcsolódó szabályok is vonatkoznának.

Reklámadó

A 2019 óta alkalmazott nulla százalékos adómérték 2027. január 1-jével megszűnne. A közzétevő adóalapjának 500 millió forintig terjedő része 0%, az 500 millió és 10 milliárd forint közötti rész 2,5%, a 10–40 milliárd forint közötti rész 4,5%, az e fölötti rész 7,5% kulccsal adózna. A megrendelői adómérték 2,5% lenne. Újra szerepet kapna a közzétevők NAV-nyilvántartása, a nyilatkozatok ellenőrzése és a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítása.

Kiskereskedelmi adó és innovációs járulék

A kiskereskedelmi adó második sávjának kulcsa 0,15%-ról 0,45%-ra nőne: az első 1 milliárd forint adómentes maradna, az 1–50 milliárd közötti részre 0,45%, az 50–150 milliárd közötti részre 1%, az ezt meghaladó részre 4,5% vonatkozna. Az innovációs járulék mértéke 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedne, változatlan adóalap mellett, már a 2027-es előlegek számítását is érintve.

Pénzügyi szektor

A banki extraprofitadó 2027-ben is fennmaradna a 2026-os 10%-os, illetve 30%-os sávos mértékekkel; a 2025. évi beszámoló szolgálna alapul. A biztosítási szektor különadóinak és pótadóinak meghosszabbítása, valamint az állampapír-állományhoz kötött kedvezmények feltételeinek módosítása is szerepel a csomagban. A pénzügyi tranzakciós illetéknél a lakossági átutalások mentes értékhatára 50 ezerről 150 ezer forintra, az általános illeték felső korlátja 20 ezerről 30 ezer forintra nőne, miközben a 0,45%-os kulcs nem változna.

Adóeljárás, ellenőrzés és képviselet

Bizonyítás és rendeltetésszerű joggyakorlás

Az adóelkerülés elleni általános alapelv alkalmazását részleteznék. Ha a NAV által feltárt bizonyítékok valószínűsítik a rendeltetésellenes joggyakorlást, az adózónak kellene alátámasztania az ügylet valós üzleti indokait. A dokumentált döntési folyamat, a szerződések tényleges teljesítése és a gazdasági tartalom igazolhatósága ezért fokozott jelentőséget kapna.

Eljárási részletszabályok

Lehetővé válna a szervezeti képviselő meghatalmazás nélküli fellépése, megfelelő bejelentés és okirati igazolás mellett. A becsléssel történő szja-megállapítással járó vagyonosodási ellenőrzések legfeljebb 365 napig tarthatnának. A globális minimumadóval összefüggő 5 és 10 millió forintos mulasztási bírságok felső határként működnének. Fizetési könnyítés alatt a végrehajtási jog elévülése nyugodna; megszűnne továbbá az adótanácsadói és adószakértői fényképes igazolványok használata.

Cégautóadó és rehabilitációs hozzájárulás

Nagy teljesítményű személygépkocsik

A forrás szerint 120 kW-ig nem terveznek adóemelést. A nagyobb teljesítményű járműveknél új havi összegek szerepelnek: 140 kW-ig 58 500 Ft, 180 kW-ig 66 500 Ft, 250 kW-ig 86 500 Ft, 250 kW fölött 103 000 Ft. A plug-in hibridek 2027-től cégautóadó-kötelessé válnának. A járműpark költségtervezésében a teljesítmény és a meghajtás szerinti új besorolást egyaránt vizsgálni kell.

Foglalkoztatási kötelezettségek

A rehabilitációs hozzájárulás a nagyobb munkáltatóknál emelkedne, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az előírt 5%-ot. A hiányzó létszámra jutó éves teher a minimálbér tizenegyszerese lenne legalább 250 fős, tizenháromszorosa az 500 főt meghaladó, és tizenötszöröse az 1000 főt elérő foglalkoztatotti létszámnál.

Személyi jövedelemadó és a kedvezmények új rendszere

Adójóváírás az alacsonyabb bérekre

A minimálbér kétszeresénél alacsonyabb bérjövedelmekhez legfeljebb 6 százalékpontos adójóváírás kapcsolódna. A minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló tényleges szja-terhe így a tervezet szerint 9% lehetne, a kedvezmény pedig a minimálbér kétszeresénél kifutna. Nem minden összevontan adózó jövedelem jogosítana a jóváírásra: a megbízási díj, az egyéni vállalkozói kivét és az ingatlan-bérbeadás bevétele például kívül maradna. A munkáltatói automatikus érvényesítés és az adóelőleg-nyilatkozat szabályait külön figyelni kell.

Családi és anyai kedvezmények

Az anyák egyes adómentességei megmaradnának, de az érintett tevékenységi jövedelemre havi 1 millió forintos korlát kerülne. A tervezett kiterjesztés az 50 év alatti kétgyermekes anyákra 2027-ben nem lépne hatályba. A személyi kedvezmények rendszere adóalap-csökkentés helyett közvetlen adókedvezményként működne; az egy gyermek után járó kedvezmény például havi 20 ezer forint adómegtakarításként jelenne meg.

Reprezentáció és illetőségváltozás

Az éttermi vagy cukrászdai reprezentáció adómentességének bevételarányos 1%-os korlátja megmaradna, de az éves felső összeg 100 millióról 50 millió forintra csökkenne. A javaslat az adóügyi illetőség megszűnéséhez kapcsolódó új szja-kötelezettséget, úgynevezett exit taxot is említ; ennek részleteit a feltöltött összefoglaló külön PwC-anyagokra utalja, ezért itt nem áll rendelkezésre teljes számítási szabály.

KEVA: új választási lehetőség egyéni vállalkozóknak

Az új adónem logikája

A feltöltött anyag KEVA néven mutat be egy új, tételes adózási konstrukciót, amely a jelenlegi KATA mellett működne, és 2029 januárjától venné át annak szerepét. A választás lehetősége a munkaviszony mellett vállalkozókra és a nyugdíjasokra is kiterjedne, továbbá nem zárná ki általában a vállalkozások részére történő számlázást.

Tételes adó, bevételi határ és kiegészítő teher

2027-ben a főállású KEVA-alany havi 100 ezer forint, a nem főállású havi 50 ezer forint tételes adót fizetne. A 40%-os többletadó nélküli éves bevételi határ 22 millió forint lenne, évközi választás esetén időarányosan. Kifizetőtől származó nagyobb bevételre 15%-os kiegészítő adó merülhetne fel, amelyből a tételes adó levonható. A munkáltatótól vagy annak kapcsolt vállalkozásától származó bevétel, illetve egyetlen vállalkozástól vagy cégcsoporttól származó legalább 50%-os bevételi arány a jogosultság elvesztéséhez vezetne.

Adótervezési következmény

Az új konstrukció választásakor nem elegendő a havi tételes adót összevetni az átalányadózás vagy a KATA közterhével. Vizsgálni kell az ügyfélkört, a kifizetőktől várható bevételeket, a biztosítási jogviszonyt, az ellátási alapot és az év közbeni átmenet hatásait. A forrás szerint a főállású vállalkozó ellátási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint lenne.

Jövedéki adó és vámigazgatás

Jövedéki szabályok

Egyes alkoholtermékek, szivarok és szivarkák adómértéke az általános valorizációtól eltérően emelkedne. Bizonyos üzemanyagoknál a 2027. évi valorizáció időpontja július 1-jére tolódna. Az adóraktárak adóelőleg-fizetési értékhatára 6 millióról 12 millió forintra nőne.

Vámeljárások

A vámösszegek kerekítési rendelkezései technikai pontosítást kapnának, és megszűnne a vámtanácsadói, illetve vámügynöki igazolványok rendszere.