Az adózás rendjét érintő 2026. őszi törvényjavaslat
A módosítások háttere
A 2026. őszi adócsomag több adónem mellett az adóeljárási kereteket is érinti. Különös jelentőségű az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) rendeltetésszerű joggyakorlási alapelvének tervezett pontosítása, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) új bizonyítási rendelkezése. A két változás egymással összefügg: az egyik a vizsgált magatartásokat írja körül, a másik meghatározott feltételek mellett az adózó bizonyítási feladatát növeli.
Art. 1. § – a joggal való visszaélés megítélése
A tervezet példálózóan nevesítené az elsődlegesen adóelőny megszerzésére irányuló, valós gazdasági ok nélküli ügyleteket, a gazdasági eredmény nélküli adócsökkentést, az indokolatlan ügyletsorozatokat és a gazdasági szereppel nem rendelkező közbeiktatott feleket. Az adóelőny önmagában nem tesz jogellenessé egy ügyletet. A vizsgálatnak a teljes gazdasági és jogi környezetet figyelembe kell vennie. A pontos jogi mérce a végleges normaszöveg és annak alkalmazása alapján ítélhető meg.
Air. tervezett 99/A. § – a bizonyítási teher
A javaslat alapján, ha a NAV az ellenőrzés során feltárt bizonyítékokra támaszkodva valószínűsíti a joggal való visszaélést, az adózónak kellene igazolnia a valós gazdasági indokot és a független felek gyakorlatának való megfelelést. Ez nem általános bizonyításiteher-megfordítás: a különös szabály alkalmazásának előfeltétele a hatósági valószínűsítés. A bizonyítási küszöb, a bizonyítékok értékelése és az indokolás szövege körüli értelmezési kérdések várhatóan jelentősek lesznek.
Jogorvoslat és uniós jogi összefüggések
A NAV tényállás-tisztázási kötelezettsége és az adózói eljárási garanciák továbbra is lényegesek. Áfaügyekben külön vizsgálandó az Európai Unió Bíróságának gyakorlata: a Mahagében–Dávid egyesített ügyek (C-80/11 és C-142/11) az adólevonási jog megtagadásának bizonyítási feltételeivel foglalkoztak. Nem állítható automatikusan, hogy minden új belföldi bizonyítási szabály összeegyeztethetetlen az uniós joggal; az egyes ügyekben a tényállás és a jogalap döntő.
Dokumentálási és ellenőrzési következmények
A könyvelési bizonylat, szerződés és teljesítési igazolás mellett hasznos lehet az üzleti terv, az árajánlat, az egyeztetési levelezés, a döntési jegyzőkönyv és a gazdasági számítás megőrzése. Különösen indokolt ez kapcsolt vállalkozások, cégcsoport-átszervezések, közvetítői láncok és nagy értékű finanszírozási ügyletek esetén. A dokumentálás nem jelent új, minden ügyletre automatikusan előírt általános iratkészítési kötelezettséget; kockázatkezelési ajánlás.
Kapcsolódó transzferár-adatszolgáltatás
A Tao. tv. 18. § (5) bekezdését érintő javaslat a transzferár-adatszolgáltatást a társaságiadó-bevallástól elkülönült, önálló NAV-nyomtatványra helyezné át, a társaságiadó-bevallás benyújtási határidejéhez igazodva. Ez kapcsolódó adóadminisztrációs változás, nem az Art. vagy Air. közvetlen módosítása.
Az eÁfa fokozatos kötelezővé tétele
A tervezet szerint az eÁfa kötelező alkalmazásának első szakasza 2027. július 1-jén indulna a meghatározott nagy adóteljesítményű, havi áfabevalló belföldi adóalanyoknál; a szélesebb alkalmazás 2028. január 1-jére tolódna. Az érintett első kör NAV-értesítésének tervezett határideje 2026. december 15. Ez is kapcsolódó adminisztratív intézkedés, nem közvetlenül az Art. 1. § vagy az Air. 99/A. § kérdése.
Hatálybalépés és átmeneti szabályok
A tervezett adócsomag nem egységesen lépne hatályba. Az Art. és Air. itt tárgyalt egyes rendelkezéseinél a kihirdetést követő nap szerepel a szakmai elemzésekben; más módosítások későbbi időpontokhoz kötődnek. Különösen fontos ellenőrizni, hogy a végleges törvény mit ír elő a folyamatban lévő ellenőrzésekre és korábbi ügyletekre. A hatálybalépés önmagában nem igazolja a visszamenőleges anyagi jogi alkalmazást.