Cafetéria: egyre kevesebb BKV bérletet adnak juttatásként
Eddig nem látott mélységbe zuhant azon cégek aránya, amelyek béren kívüli juttatást adnak dolgozóiknak, a következő egy évben a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervezi. A különböző cafeteria elemek alkalmazásának gyakoriságát tekintve az élen az Erzsébet-utalvány áll, melyet a közlekedési költség térítése és a SZÉP Kártya követ.
Az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye azt mutatja, hogy az előző negyedévi enyhe növekedéshez képest 5 százalékponttal, 42 százalékra esett vissza azon vállalkozások aránya, amelyek béren kívüli juttatást adnak dolgozóiknak.
Ez az eredmény az eddig mért legalacsonyabb érték, hiszen néhány évvel ezelőtt még a vállalkozások 75-80%-a beépítette bérezési rendszerébe a cafeteria juttatásokat.
A munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégek 31%-a tervezi alkalmazni. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma népszerűségét növelte feltehetően, hogy idén januártól a korábbi 5000 forint helyett már havi 8000 forintig adható kedvezményes adóteherrel.
BKV bérletet kevesebb cég vesz, a SZÉP Kártya felé fordultak
A második helyen holtversenyben a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll. Ugyanakkor a közlekedési költségtérítés népszerűsége 2010 óta folyamatosan csökken. Sőt, mi több, ebben a negyedévben elérte mélypontját, hiszen alig minden hatodik cég támogatná így dolgozóit.
Ezzel szemben a SZÉP Kártyát alkalmazó cégek aránya több mint duplájára nőtt. Egyre növekvő népszerűsége annak tudható be, hogy csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit és könnyen beépíthető a már meglévő béren kívüli juttatások mellé, míg a munkavállalóknak a különböző alszámlák széleskörű felhasználási lehetőséget nyújtanak – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Az építőiparban használják legtöbben
A különböző szektorokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. Az ipari, építőipari vállalkozások állnak az élen, hiszen 50%-uk tervezi beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Ezzel szemben a szolgáltató vállalkozások csupán 38%-a gondolkodik béren kívüli juttatásban, míg mezőgazdasági és kereskedelmi cégek közel azonos arányban (45% és 43%) tervezik alkalmazni a cafeteria juttatásokat.
A cégméret szerinti bontásban jól látszik, hogy a vállalkozás méretével párhuzamosan egyértelműen nő a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya: míg a mikrovállalkozások csupán 37%-a tervezi valamely cafeteria elemmel támogatni dolgozóját, addig a kisvállalkozásoknál ez az arány 46%, a középvállalatoknál pedig 59%.