Az agrár-kárenyhítés címén befizetett összeg elszámolhatósága

Az agrár-kárenyhítésre befizetők esetében felmerülhet a kérdés, hogy az összeget hogyan kell elszámolni?
Az adóhivatal közleményében kitér arra, hogy bár az SZJA törvény költségelszámolásáról rendelkező mellékletei* a jellemzően előforduló költségekről rendelkeznek, és a jellemzően előforduló költségek között nincs nevesítve a kárenyhítési alapba befizetett összeg költségek közötti elszámolhatósága, de a törvény preambulumában megfogalmazott cél alapján e kiadások költségként történő elszámolhatósága egyértelmű.
A befizetett összeg többek között a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítását, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítését, és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásainak egységes kezelését szolgálja.
A befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célt szolgál, így amennyiben adózó a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül.
Ebből az is következik, hogy az e címen folyósított összeg nem tekinthető olyan támogatásnak, amely az Szja tv. 7. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az adózási feltételül megjelölt bevételi értékhatárt megemelné és nem is vonatkozhat e bevételre az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja, valamint a 19. § sem. Ennek oka az, hogy nincs a folyósított összeggel szemben elszámolási és/vagy visszafizetési kötelezettség, a célszerinti felhasználás e bevételre nem vonatkozhat, mivel azt a korábban keletkezett kárra tekintettel kapja a magánszemély.
* 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete: mezőgazdasági őstermelők költségelszámolása,
11. számú melléklete: egyéni vállalkozók költségelszámolása