Ápolási díj típusai, ápolási díj alatti keresőtevékenység 2017-ben
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
MIKOR ÉS MILYEN MÉRTÉKBEN JÁR AZ ÁPOLÁSI DÍJ?
Az ápolási díj a szociális ellátás keretében juttatható anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra az a nagykorú hozzátartozó jogosult, aki tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását látja el. Az ápolási díjnak az alábbi négy típusát különíthetjük el:
1. Az egyik, és egyben a legalacsonyabb mértékű ápolási díj, amely annak a hozzátartozónak adható, aki
- súlyosan fogyatékos, vagy
- tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
Az ápolási díj mértéke havi 31 000 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.
2. Az ápolási díj másik típusa a fokozott ápolást igénylő személyre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj, amelynek mértéke havi 46 500 forint. Ezen ápolási díjból is levonásra kerül a 10 százalék nyugdíjjárulék. Fokozott ápolást igényel az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
- étkezni, vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll.
3. Az ápolási díj harmadik típusa az ún. kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult az ápolást illetve gondozást végző hozzátartozó, ha
- az ápolt egészségkárosodása - a hatóság komplex minősítése alapján- jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes vagy
- az ápolt személy után magasabb összegű családi pótlékot határoztak meg az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendeletben foglalt súlyos betegségére vagy fogyatékosságára tekintettel.
Kiemelt ápolási díj összege havi 55 800 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék szintén levonásra kerül.
Megjegyzés: A nyugdíjjárulék megfizetésével az ápolási díjban részesülő személy szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán.
4. 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapított települési támogatást, amely a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül, ha az ellátás önkormányzati rendeletben szabályozott havi összege 2017-ben eléri 24 800 forintot, azaz az alapösszeg 80%-át.
MILYEN KORLÁTOZÁSSAL LEHET DOLGOZNI AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT?
A fenti ápolási díj folyósítására többek között akkor nem lesz jogosult a hozzátartozó, ha olyan keresőtevékenységet folytat, amelynek munkaideje a napi 4 órát meghaladja. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja az ápolási díjban részesülő, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem, illetve nehezen mérhető.
MIT FOGLAL MAGÁBA A KERESŐTEVÉKENYSÉG?
Az ápolási díjat szabályozó 1993. évi III. törvény, azaz a szociális törvény alapján a keresőtevékenység munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár.
Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyeket a szociális törvény nem minősít keresőtevékenységnek, így ez esetben a fenti időkorlát sem érvényesül. Ezek a következők:
- Minden időkorláttól mentesen végezhető az olyan tevékenység, amelyért tiszteletdíj jár, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg.
- Nem minősül keresőtevékenységnek a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
- Nem tekinti a törvény keresőtevékenységnek az önkéntesnek a fogadó szervezet által adott juttatást.
- Végezetül meg kell említeni, hogy nem tartozik a keresőtevékenység körébe a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok