Adókedvezmény a szakképzetlen foglalkoztatottak után

A szakképzetlen foglalkoztatottak után a munkaadó december 1-től adókedvezményt vehet igénybe.

A munkahelyvédelmi akciótervről szóló 2012. évi CXLVI  törvény több lépcsőben lép hatályba. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény már decembertől 1-től alkalmazható.

A szabályozás szerint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkaadó, az őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke a bruttó munkabér 14,5 százaléka, de a kedvezmény alapja legfeljebb 100 ezer forint lehet.
Sszakképzettséget nem igénylő munkavállalónak  a  Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkoztatottak számítanak.

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.
Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.