A hitelkérelem titkai – a bank tudja, de nem mondja (2/2.)

Egy kisvállalkozás életében a hitelfelvétel ritkán egyszerű pénzügyi döntés. Ha a cégnek például, új gépet kell vásárolnia, nagyobb telephelyre költözne, átmenetileg finanszíroznia kell a vevői számlák és a beszállítói kifizetések közötti időt, vagy egyszerűen forrást keres a növekedéshez, előbb-utóbb felmerül a banki hitel lehetősége.

Mikor érdemes hitelt felvenni – van jó és rossz hitel?

A jó hitel – azaz az, amit célszerű volt/lenne felvennie – nem feltétlenül az, amelyikre a vállalkozásnak egyéb források hiányában szüksége van, hanem az, amelynek gazdasági értelme van.

Például, ha egy vállalkozás 50 millió forintos beruházással évi 20 millió forinttal képes növelni a rendelkezésére álló pénzt (cash flow-t), akkor a hitel ésszerű finanszírozási eszköz lehet. Akkor azonban, ha a hitelből csak egy veszteséges működést próbál folyamatosan életben tartani, egészen más a helyzet.

A bank nem lesz majd hajlandó segítséget nyújtani ahhoz, hogy egy csőd szélén álló, cég felszámolását elodázzák. Más szóval: a kimúlt lónak már nem adunk zabot.

Ha mégis hozzájutna a hitelhez a már alig-alig működő társaság, akkor ez egy “rossz“ hitel, azaz több kárt okoz, mint hasznot a vállalkozásnak és főként tulajdonosainak. 

Nem véletlen, hogy a tapasztalt könyvelők szerint a legveszélyesebb mondat, amit pénzügyi, vagyoni szempontból már – vagy majdnem – menthetetlen cégek tulajdonosaitól hallhatunk, az, hogy „most nincs pénzünk, ezért hitelt veszünk fel.”

Ez a gondolkodásmód egyébként jól működő vállalatok számára sem lehet a hitelstratégiájuk alapja.

A “jó kérdés”, amit a tulajdonosok feltehetnek, ha a hitelfelvétel felmerül, az az, hogy „miből fogjuk visszafizetni ezt a pénzt”.