2019. évi változások a táppénz, a csecsemőgondozási-, és a gyermekgondozási díj szabályaiban

2019-ben a társadalombiztosítás területén nem csak a megfizetendő közterhek, hanem az ehhez kapcsolódó egészségbiztosítási pénzbeli ellátások szabályai is módosultak. Az alábbiakban a táppénz, a csecsemőgondozási-, és gyermekgondozási díj fontosabb változásait ismertetem azzal, hogy jelen cikkben nem térek ki a külképviseleten, tartós külszolgálat keretében dolgozó személyekre vonatkozó változásokra.

1.) Hallgatói gyermekgondozási díj

A hallgatói gyermekgondozási díjra 2018. december 31-éig többek között az volt jogosult, aki magyar nyelvű képzésen folytatta a tanulmányait. 2019. január 1-jétől azonban a fenti szabály oly módon változott, hogy nem zárja ki azokat a magyar állampolgárokat ezen ellátásból, akik idegen nyelvű - pl: angol nyelvű - képzésen folytatják a tanulmányaikat.

Mindezek alapján a hallgatói gyermekgondozási díj egyik feltétele 2019. január 1-jétől, hogy a szülő nő a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Azaz 2019. január 1-jétől a hallgatói gyermekgondozási díjra jogosult az is, aki magyar nyelvű képzésen vesz részt, és az is, aki olyan idegen nyelvű képzésen folytatja/folytatta a tanulmányait, amely nem kizárólag külföldi állampolgárok részére került meghirdetésre.

2.) Keresőképtelenség igazolása

Az alapszabály az, hogy a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget jogviszonyonként, eredeti eredeti orvosi igazolással kell igazolni. Erre tekintettel került pontosításra 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. §-a, amely rögzíti, hogy a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni.
A keresőképtelenség igazolásával függ össze a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet kiegészítése is, amely rögzíti, hogy ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, de továbbra is folyamatosan keresőképtelen, akkor a biztosított kérésére az orvos kiadja a keresőképtelenséget elbíráló „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” igazolást. Ez esetben az orvos az Orvosi Naplóban új sorszámon szerepelteti az esetet. Továbbá az idei módosítás azt is lehetővé tette, hogy ha a beteg a táppénzre jogosultságot kimerítette, akkor az orvos a rendszerében ezt is tudja rögzíteni oly módon, hogy az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti.

3.) Pénzbeli ellátás-, baleseti táppénz járulékalapja

A tavalyi szabály úgy rendelkezett, hogy a pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. Idén ez a szabály kiegészült az időszak kifejezéssel, azaz a bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

A fenti módosítás a gyakorlati élethez igazította a szabályt, hiszen vannak olyan biztosítottak - pl: biztosított mezőgazdasági őstermelő, akik nem havonta kötelesek bevallást benyújtani.

Továbbá a tisztségviselők kapcsán kiegészült 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet azzal a szabállyal, hogy az 1997. évi LXXX. törvény (1) bekezdés g) pontja szerinti biztosított pénzbeli ellátás, valamint baleseti táppénz iránti kérelmének elbírálása során a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel az kifizetésre került.

4.) Méltányosság keretében megállapított pénzbeli ellátások

2019. január 1-jétől hatályon méltányossági jogkörben hozott döntés esetén két szabály is hatályon kívül került. Ennek keretében 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az a szabály, hogy méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. Erre tekintettel 2018. december 31-éig például a csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kellett számítani a biztosítás megszűnését követően, méltányosságból megállapított táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét. A fenti szabály alapján azonban idén erre már nem kerülhet sor.
Továbbá hatályon kívül került az a szabály is, amely kimondta, hogy a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt bíróság előtt kizárólag semmisségére hivatkozva lehet megtámadni.


5.) Összeszámítás

Az összeszámítás szabálya, amely megszűnt biztosítási jogviszony esetén alkalmazandó, pontosításra került. Tavaly a jogszabály úgy rendelkezett, hogy
- megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal,
- ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.

A fenti szabály kiegészült azzal, hogy
- csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, illetve
- ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napját megelőző napjait.


6.) Biztosítási jogviszony kezdete

Pontosításra került a biztosítási jogviszony kezdete, mely szerint az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik:


7.) Változás az egészségbiztosítási ellátások felső határában:

Táppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a következőképpen alakul:

- Jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
o a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
o a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százaléka.
- táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
- a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Erre tekintettel 2018-hoz képest az ellátások felső határa kapcsán fizetendő összeg az alábbiak szerint módosult:

Megjegyzés: Álláskeresési támogatásban részesülő személy esetén, ha az Ebtv. 40. § (1) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díj, illetve az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése alapján a gyermekgondozási díj kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.