Nyugtaadat-szolgáltatás: mit jelent a kötelezettség a gyakorlatban?
2026. szeptember 1-jétől általánossá vált a nyugtaadat-szolgáltatás. Az előírás a kézi nyugtát kiállító vállalkozásokat is érinti, de nem szünteti meg a kézi nyugtát, és nem teszi kötelezővé az e-pénztárgép használatát sem.
A legfontosabb gyakorlati kérdés az, hogy kik azok akik az adatszolgáltatást automatikusan teljesítik, és kiknek kell külön gondoskodniuk a nyugták adatainak beküldéséről.
A pénztárgép használatára kötelezett adózóknál az online pénztárgép vagy a hardveres e-pénztárgép automatikusan teljesíti a nyugtaadat-szolgáltatást.
A pénztárgép használatára nem kötelezett adózók felhőalapú e-pénztárgépet is választhatnak; ilyen esetben az adatok továbbítása szintén automatikus. A felhőalapú e-pénztárgépet használó adózó ugyanakkor dönthet úgy is, hogy kézi nyugtát állít ki.
A hardveres e-pénztárgép használatára szigorúbb szabályok vonatkoznak: papíralapú nyugtát csak a jogszabályban meghatározott okból lehet kiállítani.
Az e-pénztárgéppel kibocsátott hiteles e-nyugta kizárólag elektronikus formában érhető el. Ha a vásárló kéri, annak papíralapú másolatát is át kell adni, ez azonban nem minősül kézi nyugtának.
Mely nyugtákra terjed ki az adatszolgáltatás?
Az új kötelezettség a nyomtatvány felhasználásával kiállított kézi nyugtákra és a számítógéppel előállított nyugtákra egyaránt vonatkozik. A kézi nyugta kizárólag papíron készülhet, míg a számítógépes nyugta papíralapú és elektronikus formában is megjelenhet. Az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából azonban nincs különbség közöttük: mindkét típus adatait be kell küldeni.
A pénztárgép használatára nem kötelezett, és felhőalapú e-pénztárgépet sem használó adózók a kézi, illetve számítógépes nyugták adatait a Pénztárgép Portálon – korábbi nevén a KOBAK-portálon – rögzíthetik. Ebbe a körbe tartozhatnak például a fodrászok, a kozmetikusok, az autószerelők, a magánorvosok és a fogorvosok. A kézi adatbevitel mellett gépi kapcsolat is létesíthető az erre kialakított interfészen keresztül.
Kivétel is van a szabály alól. Ha a pénztárgépet üzemeltető adózó a jogszabályban felsorolt rendkívüli körülmény – például a pénztárgép meghibásodása – miatt átmenetileg mentesül a pénztárgépes nyugtaadás alól, és emiatt kézi nyugtát állít ki, ezekről a nyugtákról nem kell adatot szolgáltatnia, ezeket később kell rögzítenie a pénztárgépbe.
Határidő és az adatok összesítése
Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül kell beküldeni. A „naptári nap” azt jelenti, hogy a hétvégi napokat is számításba kell venni. Így például a pénteken kiállított nyugták adatait legkésőbb hétfő éjfélig kell továbbítani.
Az adatokat nem nyugtánként, hanem napi összesítésben, az alkalmazott adómértékek szerinti bontásban kell megadni. Az ugyanazon a naptári napon kiállított nyugták áfát is magában foglaló, vagyis bruttó ellenértékét adómértékenként össze kell adni. Egy adott napról szükség esetén több adatszolgáltatás is beküldhető.
Ha az adózó több nyugtatömböt vagy több sorszámtartományt használ, mindegyikről külön adatszolgáltatást kell készítenie. Annyi külön összesítésre van szükség, ahány sorszámtartományból aznap nyugtát állítottak ki. Minden beküldésben meg kell adni az érintett nyugtatartomány kezdő sorszámát. Ez jelöli ki az adott tartományt, a nyugták darabszámával együtt pedig lehetővé teszi az érintett bizonylatok azonosítását.
Módosító és érvénytelenítő bizonylatok
A kézi vagy számítógépes nyugtát módosító, illetve érvénytelenítő bizonylatok adatait szintén be kell küldeni. Az összegeket a megfelelő előjellel, a kapcsolódó adómértékhez rendelve kell figyelembe venni. Az értékesítési nyugták, valamint a módosító és érvénytelenítő bizonylatok darabszámát külön-külön kell összesíteni.
Ha egy nyugtát már a kiállítás napján érvénytelenítenek, az adatszolgáltatásnak mind a nyugta, mind az érvénytelenítő bizonylat adatait tartalmaznia kell.
Az adatszolgáltatás javítása és érvénytelenítése
A már beküldött adatszolgáltatás utólag bármikor javítható, ha hibás vagy hiányos. Javításra lehet szükség például akkor, ha valamelyik összeget nem a megfelelő adómértékhez sorolták, vagy egy nyugta kimaradt az összesítésből.
A javítás során a teljes adatszolgáltatást ismételten, már a helyes adatokkal kell benyújtani. Az új változat felülírja a korábbit, amely automatikusan érvénytelenné válik. A javítások száma nincs korlátozva.
A kezdő nyugtasorszám az egyetlen olyan adat, amely nem javítható. Ha ezt hibásan adták meg, az adatszolgáltatást érvényteleníteni kell, majd a helyes adatokkal új beküldést kell rögzíteni. Az érvénytelenítés nem törli az eredeti adatszolgáltatást, hanem érvénytelenített státuszba helyezi.
Az érvénytelenítésre ezen túl nincs külön előírás. Elsősorban olyan esetekben alkalmazható, amikor az adatszolgáltatás nem javítható. Ilyen például, ha ugyanazokról a nyugtákról tévedésből kétszer küldtek adatot, vagy ha egy adózó más adóalany nyugtáit jelentette be.
Átmeneti türelmi idő
A bevezetéshez átmeneti türelmi idő kapcsolódik: a NAV 2026. szeptember 1. és december 31. között nem alkalmaz szankciót a hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítés miatt.
Forrás: nav.gov.hu
2026.11.20