Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása

A kisadózás új szabálya kapcsán több olyan kérdés érkezett, hogy ha a természetes személy kisadózás megszűnése kapcsán a jövőben munkaviszonyban, vagy megbízásban fog dolgozni, akkor milyen különbségekre kell figyelemmel lenni a két jogviszonynál? Az alábbi cikkben erre a kérdésre adunk választ, kitérve a színlelt szerződésben történő foglalkoztatásra is.

Talán a legjobban úgy tekinthető át a két jogviszony közötti különbség, ha adott szempontokat veszünk alapul. Az alábbiakban tíz szempont alapján határoljuk el a munkaviszonyt a megbízástól:

1. Ellátandó feladat:

A munkakör meghatározás munkaviszony esetén érvényesül. A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására, elvégzésére a munkáltató alkalmazottját kötelezheti. Azaz a munkavállaló nem egy ügyet gondoz, nem egy konkrét feladat ellátására, vagy munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem a munkavállaló egy adott munkakör folyamatos ellátására szerződik.

Ezzel szemben a megbízásnál a feladat ellátása általában egy adott munka elvégzésére irányul, illetve rendszertelenül jelentkező, de behatárolható időtartamra szóló tevékenységként jelentkezik. Azaz a megbízási szerződések általában egy-egy konkrét feladatra, munkára szólnak.

Összegezve: Amennyiben a megbízási szerződésben foglalt egyedi ügyek, feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltésére irányulnak, akkor a felek között munkaszerződés jön létre.

2. Személyes munkavégzési kötelezettség:

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1) bekezdésének c) pontja rögzíti, hogy a munkavállaló köteles munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Azaz a munkaviszonyban a személyes munkavégzés érvényesül, így a munkavállalót nem helyettesítheti a munkavégzése során például a rokona vagy egy másik, általa felkért személy. 

Ezzel szemben a megbízási szerződés alapján a feladat ellátására nem csak személyesen a megbízott jogosult, így a megbízásban vállalt feladat ellátására más személy igénybevételével is sor kerülhet. Erre tekintettel a megbízási szerződések többször azt is rögzítik, hogy „A megbízott akadályoztatása esetén helyettesítéséről maga a megbízott gondoskodik. A megbízott akadályoztatásának felmerülésével egyidejűleg köteles a feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező helyettes személyét és igénybevételét a megbízó felé bejelenteni…” Ez esetben azonban meg kell jegyezni, ha a helyettes állításáról a szerződésben leírtak ellenére nem a megbízott, hanem a megbízó gondoskodik, akkor ez a munkaviszony fennállását alátámasztó körülmény lehet.

3. Foglalkoztatási kötelezettség:

Az Mt. 51. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.

Ugyanakkor az Mt. a fenti foglalkoztatás kapcsán a munkavállalónak előírja, hogy köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésre állni.

A megbízásnál a Polgári Törvénykönyv a fenti kötelezettségek egyikét sem nevesíti. A megbízásnál a meghatározó elem, hogy a megbízási szerződés alapján a szerződésben foglalt szolgáltatás megvalósuljon, illetve a megbízási szerződésben foglalt feladat ellátására sor kerüljön.

4. Alá-fölérendeltségi viszony:

A munkaviszonyban szigorú alá-fölérendeltségi viszony érvényesül a munkáltató és a munkavállaló között, amelyet többnyire a munkáltató belső szervezeti rendje, azaz a szervezeti és működési szabályzata rögzít.

Ezzel szemben a megbízásnál a megbízó és a megbízott között a mellérendeltség dominál. 

5. Jogszabályi alap:

Amíg a munkaviszonyra az Mt. szigorú szabályait kell alkalmazni, addig a megbízásról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (PTK) rendelkezik, amelynek szabályai sokkal kötetlenebbek, mint az Mt. szabályai.

Az Mt. szigorú, kötelezően alkalmazandó szabályokat határoz meg a munkaviszonyban történő foglalkoztatásra. Ennek keretébe tartozik többek között, hogy a munkaviszonyra vonatkozó munkaszerződést írásba kell foglalni és ezen szerződésnek tartalmaznia kell többek között a munkavállaló személyi alapbérét, és munkakörét.

A megbízási szerződést – szemben a munkaviszonnyal – nem kötelező írásba foglalni. A megbízási szerződés keretében a megbízott akár ingyenesen is vállalhatja a megbízó által rábízott feladat ellátását, de ez esetben PTK úgy rendelkezik, hogy a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

6. Életkorból adódó kötöttség:

Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, illetve gyámhatóságnak való előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Ugyanakkor megbízási szerződés esetén nem érvényesül a munkaviszonynál előírt életkorbeli kötöttség.

7. Utasítás végrehajtása:

Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. Két olyan esetet különít el az Mt., amikor a munkavállaló megtagadhatja, illetve meg kell tagadnia a munkáltató utasításának a végrehajtását.

Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek a végrehajtása

• munkaviszonyra vonatkozó szabályba (azaz jogszabályba, a kollektív szerződésbe) ütközik, vagy
• a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,

akkor a munkavállaló megtagadhatja az utasítás végrehajtását. Azaz, ez esetben a munkavállaló mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását. Például munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ha a munkáltató arra utasítja a munkavállalót, hogy 20 perces munkaközi szünetében is munkát végezzen.

Más a helyzet akkor, ha a munkavállaló köteles megtagadni a munkáltató utasítását. Azaz a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha például a tömegközlekedési vállalatnál dolgozó buszsofőr jelzi, hogy az autóbusz fékberendezése nem megfelelő, azonban a főnöke a jelzés ellenére arra utasítja, hogy mivel nincs másik működőképes gépjármű, ezért a meghibásodott busszal kell szállítania az utasokat. Ez esetben a buszsofőr köteles megtagadni az utasítást, mert ennek az utasításnak a végrehajtásával az utasok egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A megbízás esetén a PTK úgy rendelkezik, hogy a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a megbízott köteles a megbízót erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Hasonlóan az Mt. szabályához, meg kell tagadnia a megbízottnak az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

Csak a megbízásra – azaz a munkaviszonyra nem jellemző szabály -, hogy a megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket, továbbá a megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti, és ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.

8. Díjazás:

Munkaviszonyban – ha a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik – akkor legalább a minimálbért, amely 2022-ben havi bruttó 200 000 forint, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimumot, amely 2022-ben havi bruttó 260 000 forint, el kell érnie a díjazásának. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor ez a minimális munkabér a munkaidő arányában csökkenhet. Ugyancsak a munkaviszonyban érvényesül, hogy adott munkavégzéskor pl: túlóra, éjszakai munkavégzés, többműszakban vagy pihenőnapon történő foglalkoztatás esetén pótlékot kell fizetni a munkavállaló részére.

Ezzel szemben a megbízási szerződésnél a díjazásról a felek szabadon állapodnak meg, így a megbízásban keretében dolgozó személy akár díjazás nélkül is végezheti a tevékenységét. Meg kell említeni, hogy ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

9. Biztosítási jogviszony:

A munkaviszony – kivéve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt – a 2019. évi CXXII. törvényben foglalt biztosítási jogviszonyt keletkeztet. A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak létrejötte napjától annak megszűnése, illetve megszüntetésének napjáig tart. A munkaviszony kezdetét a munkaszerződés tartalmazza, ennek hiányában a munkaszerződés aláírását követő nappal jön létre a munkaviszony. Azaz, ha a munkaviszony kezdete nincs megjelölve a szerződésben, de a munkaszerződést felek augusztus 24-én írták alá, akkor a munkaviszony kezdete augusztus 25-e lesz. A munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt – a munkavégzés megkezdése előtt – be kell jelenteni az adóhivatal felé a T1041-es nyomtatványon.

Ezzel szemben a megbízási szerződésnél csak akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha ezen tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A megbízási díjból személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). Ha a fentiek alapján létrejön a biztosítási jogviszony, akkor azt be kell jelenteni az adóhivatalnak a T1041-es nyomtatványon. Ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, akkor a biztosítási jogviszonyt a T1041-es nyomtatványon a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell bejelenteni.

10. Biztosítási jogviszony esetén fizetendő tb közterhek:

Ha a nem saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban, vagy nem saját jogú nyugdíjas biztosítottként megbízásban tevékenykedik, akkor mindkét biztosítási jogviszonyban a foglalkoztatott az szja előlegen túl megfizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, és a foglalkoztató megfizeti a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.

Nettó bér: Azaz, ha a munkavállaló havi bruttó 200 000 Ft munkabért kap, akkor a munkavállaló munkabéréből 30 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 37 000 Ft társadalombiztosítási járulékot fizet. Nettó jövedelme ez esetben 200 000 – 67 000 = 133 000 Ft lesz.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy azok, akik nem saját jogú nyugdíjasként (azaz nem öregségi nyugellátásban részesülő vagy nem 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugdíjas nő) a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban dolgoznak, a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából (alsó határ) fizetik meg. Ez azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér. Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Ezt az alsóhatárt arányosítani kell, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező Tbj. szerinti munkaviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy egész hónapban szünetel a biztosítás vagy az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Meg kell említeni, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló

• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban részesül,
• gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
• a tanuló, hallgató köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, illetve a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Megbízás nettó díja: Ha a megbízott havi bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor a megbízónak 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 33 300 forint társadalombiztosítási járulékot kell megfizetni. Nettó jövedelme ez esetben 200 000 – 60 300 = 139 700 Ft lesz.

Színlelt szerződés

Ha a megbízási szerződés egy munkaszerződést leplez, akkor színlelt szerződésről beszélhetünk.

Ha például a megbízási szerződés alapján dolgozó személy a cég ügyfélszolgálatán dolgozik kötött munkaidőben, reggel 8-tól 16.30-ig, és munkavégzése során a cég eszközeit, annak informatikai adatbázisait használja oly módon, hogy ha túlórázik, akkor ezért bérpótlékra jogosult, továbbá munkavégzése alapján még szabadságot is kap, akkor biztos, hogy a megbízási szerződés munkaszerződést leplez.

Ez esetben nem csak az a probléma, hogy a munkavégzésre nem a megfelelő jogviszonyban került sor, hanem az is gondot jelent, hogy a közteherfizetés csökkentett alapokból történt, azaz kevesebb közteher került befizetésre, mint munkaviszonyban.

Továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a színlelt szerződés a foglalkoztatott jogait is sérti, hiszen például

• a munkaszerződés munkáltató általi felmondására csak adott körülmények mellett kerülhet sor, szemben a megbízással, ahol ilyen kötöttség nem érvényesül;
• a munkavállaló keresőképtelensége esetén, éves szinten 15 munkanap betegszabadság is jár (amelynek idejére a táppénznél magasabb összegű kifizetés illeti meg a munkavállalót), ugyanakkor a megbízott nem jogosult betegszabadságra stb.

Végezetül meg kell említeni, hogy a színlelt szerződés esetén az ellenőrző hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke a jogellenes állapot időtartamától, annak gyakoriságától, az érintett dolgozók számától, és a meg nem fizetett közterhek mértékétől is függ.