December 2. - Adótipp: Áfa, Alanyi adómentesség

Kezdő vállalkozók, vagy a vállalkozás indítását fontolgatók sokszor fordulnak könyvelőhöz azzal a kérdéssel, hogy mi legyen az általános forgalmi adóval, azaz alanyi adómentességet válasszanak, vagy az adó általános szabályok szerinti fizetése mellett döntsenek.

Néhány szempont a döntéshez, illetve a tanácsadáshoz…

Ha kezdő vállalkozóként az ügyfél nem tervez nagyobb beruházást, illetve kisebb bevétellel, alacsony költségszinttel számol, akkor érdemes inkább az alanyi adómentességet választania. Ennek értékhatára a jelenleg hatályos szabályok szerint, évi 12 millió forint. De, figyelem: ez éves szinten meghatározott értékhatár, azaz, ha a vállalkozás év közben indul, akkor az értékhatár nem 12 millió forint, hanem annak időarányosan számított összege.

Előnye az alanyi adómentességnek az, hogy a vállalkozó mentesül az áfa fizetési- és bevallási kötelezettség alól: áfa fizetésére nem kötelezett, áfát felszámítania; viszont a költségszámlák utáni áfa levonására sem jogosult. Emiatt áfát sem igényelhet vissza.

Általában akkor érdemes ezt választani, ha a vállalkozó elsősorban magánszemélyek számára értékesít terméket vagy szolgáltatást, valamint a tevékenysége nem költségigényes.

Amennyiben az alanyi adómentes adóalany átlépi az alanyi adómentességre előírt értékhatárt, akkor át kell térnie az áfás számlázásra és áfa-bevallást kell készítenie.

Fontos tudni, hogy az alanyi adómentes adózó sem járhat el e minőségében, minden ügylete esetében! Azaz bizonyos esetekben az alanyi adómentes vállalkozó is kötelezett áfa fizetésére.

Például: a hirdetési tevékenység áfa tekintetében ott adózik, ahol a hirdetés megrendelője működik. Az alanyi adómentes vállalkozásnak közösségi adószámot kell kérnie, ha Google, Facebook uniós vállalatától hirdetést rendel meg.

Ha alanyi adómentes vállalkozás megadja érvényes közösségi adószámát, akkor a Google, Facebook áfa nélküli számlát fog kiállítani: az áfát az alanyi adómentes vállalkozásnak kell megállapítania, a fordított adózás szabályai szerint. A fizetendő áfa a kapott számla értékének 27 százaléka. Ugyanakkor, az alanyi adómentes vállalkozás áfát nem vonhat le, így a bevallott fizetendő áfát be is kell fizetnie az állami költségvetésbe.

A fizetendő áfa elszámolása érdekében áfa-bevallást kell készítenie ilyen esetekben az alanyi adómentesnek is, továbbá külön bevallásban (A60-as) meg kell adnia a szolgáltató közösségi adószámát és a szolgáltatás forintban kifejezett összegét.

Ha a vállalkozó az áfa fizetése mellett döntött (azaz nem alanyi adómentes), akkor a példaként hozott helyzetben „jobban jár”, mert a fordított adózás szabályai szerint megállapított, fizetendő adót levonható áfaként is figyelembe veheti. Ez nem mentesíti az előbb felsorolt bevallások beküldése alól, de lényegében ténylegesen befizetendő áfa nem keletkezik (a vizsgált ügyletet érintően).

Az alanyi adómentesség vagy áfa-kötelezettség kérdéséről a vállalkozás indításakor, illetve az adóév végén dönthet az adózó. Utóbbi esetben a választását az év utolsó napjáig kell bejelentenie a NAV felé. Ha ezt megtette, akkor a következő év első napjától lesz áfás, illetve alanyi adómentes.

Ha a vállalkozó azért lettél áfás, mert év közben átlépte a 12 millió forintos határt, akkor az azt követő két évre nincs lehetősége alanyi mentességet választani.

Összegezve fentieket, az alanyi adómentesség választását érintően tanácsot kérő ügyfelet célszerű arról is faggatni, hogy milyen természetű ügyleteket tervez „bejövő oldalról” is, mint például az előzőekben említett hirdetések.