Fekete-szürke kifizetések a foglalkoztatási jogviszony során

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Belépve egy új munkahelyre, joggal várhatja el a dolgozó, hogy munkaszerződést írnak alá, hogy bejelentsék, s a bérét is teljesen tisztán, jogszerűen kapja. Ám a valóság sajnos nem mindig ilyen egyszerű. Könnyen megtörténhet, hogy csak hónapok múlva derül ki, hogy nem jelentették be, vagy csak egy alacsonyabb bruttó bérre, s a többit nem hivatalosan fizetik ki számára. Vannak komplett iparágak Magyarországon, ahol abszolút bevett módszer, hogy sosem a teljes bér a bejelentett bér, vagy eleve nem szokás bejelenteni egyáltalán a dolgozók egy adott százalékát, ők teljesen feketén vannak foglalkoztatva (legtöbbször az alacsony végzettségűek).

De milyen gondok adódhatnak ebből? S valóban csak a munkáltató járhat rosszul egy ellenőrzés során? S főleg, mikor gyanakodjunk munkavállalóként?

A fekete és szürke foglalkoztatás – mint kifejezés – ugyan régóta benne van a szóhasználatunkban, de hivatalosan nem definiálja egy jogszabály sem, hogy mi ez. Feketének azt nevezzük, amikor valaki egyáltalán nincs bejelentve, azaz a teljes összeget, amit fizetésként kap, feketén kapja. A szürke zóna azt jelenti, hogy a fizetés egy része hivatalos, bejelentett, azaz a munkálattó fizet utána adókat és járulékokat, de egy másik részét nem hivatalosan adja oda a munkavállalónak, vagy készpénzben zsebbe, vagy egyéb – nem valós – jogcímen utalással. A munkáltató oldaláról természetesen mindig a költségek csökkentése a cél, hiszen zsebbe fizetni számára olcsóbb, mint hivatalosan ugyanazt a nettó fizetést biztosítani, rá rakódó adókkal és járulékokkal együtt.

A legnagyobb gond a fekete foglalkoztatással, hogy a dolgozó jövedelme nem hivatalos, nincs bejelentve, így biztosítási jogviszonya sincs – hacsak nincs egyéb más járulékfizető jogviszonya. Ha nem biztosított, akkor nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra, táppénzre, női dolgozók esetén az így kapott jövedelem nem lesz egy esetleges gyermekszülés esetén CSED, GYED alap, s a későbbi évekre gondolva nem számít be a nyugdíjhoz szükséges szolgálati évekbe sem. Meglehet, első pillantásra vonzó egy magas(nak tűnő) nettó bérrel az építőiparban dolgozni, de egy baleset esetén – bejelentés hiányában – hónapokra táppénz és mindenféle jövedelem nélkül maradni sokkal rosszabb anyagi helyzetet eredményez összességében.

A szürke foglalkoztatás esetén sem sokkal jobb a helyzet: ugyan van egy alacsonyabb, sokszor minimálbérnek, vagy garantált bérminimumnak megfelelő összeg, de ezen felül minden nem hivatalosan lesz kifizetve, s mint ilyen, sosem biztos. Rosszabbul megy a cégnek, vagy konfliktus keletkezik a főnök és a dolgozó között? Máris ugrik a zsebe fizetett rész, s nincs semmilyen törvényes jogcímünk, hogy ezt továbbra is követeljük a munkáltatótól. Az alacsonyabb hivatalos jövedelem nehezebbé teszi továbbá a hitelfelvételt lakásvásárlásnál, hiába kapunk zsebbe még akár 100.000 Ft-ot is havonta, ha ezt soha senki nem igazolja le nekünk, akkor ez olyan, mintha nem is lenne.

Ám a legnagyobb gond ott merülhet fel, hogy a megszerzett jövedelmet a dolgozónak bizony be kell vallania. Ha ezt nem teszi meg – és miért is tenné, hiszen ha bevallaná, sokkal kevesebb maradna neki - a személyi jövedelem adó be nem fizetése miatt a dolgozó is büntethető!

Természetesen a munkáltatók is felelősségre vonhatóak, ha nem tartják be a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat: nem jelentik be a munkaviszonyt, s nem fizetik be a járulékokat. Munkaügyi ellenőrzés során bírságra számíthatnak, ha a fekete foglalkoztatás ténye bizonyítható. Ha a bér ki nem fizetése miatt a dolgozó munkaügyi pert indít, s a bíróság úgy ítéli meg, hogy jogosult a dolgozó a követelt bérre, akkor annak kifizetése mellett késedelmi kamattal és az adóhatóság által rájuk mért büntetéssel is számolniuk kell.

Mikor gyanakodjunk munkavállalóként?

Gyanúra ad okot, ha nincs írásos munkaszerződésünk, ha van ugyan, de nem arról szól, amire valójában vállalkoztunk az állásinterjún, és amit valójában csinálunk a cégnél (például más munkakör, más bérezés van benne), ha nem kapunk a havi bérkifizetésről részletes elszámolást, amin egyértelműen látszanak a levont adók és járulékok, vagy ha a bruttó bejelentett bérünk sokkal kevesebb, mint a nettó, kézbe kapott összeg. Fontos tudni, hogy alapvetően a készpénzként kifizetett bér még nem jelenti azt, hogy nem hivatalos, lehet készpénzben is fizetést adni, nemcsak bankszámlára utalással. Emellett mindenkinek javasolt, hogy új munkahelyre belépve ellenőrizze le, hogy valóban bejelentették-e? Ehhez nem kell a munkáltató engedélye, ha valaki rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, néhány perc alatt saját maga is meg tudj nézni, hogy a munkáltató bejelentette-e, s ha igen, pontosan melyik naptól kezdve. Ügyfélkapu hiányában sem kell lemondani arról, hogy meggyőződhessünk a jogszerű foglalkoztatásról, a lakóhelye szerinti illetékes adóigazgatóságtól tájékoztatást kérhetünk a munkáltató által teljesített járulékfizetésről.