Munkavállalók kötelezése koronavírus elleni védőoltás beadatására

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Közgazdasági Egyetemre jelentkeztem, de édesapám rávett, hogy módosítsam a jelentkezésemet a Jogi Egyetemre. Mivel azonban mindig érdekelt a közgazdaságtan, így a jog elvégzése után felvételiztem a Közgazdasági Egyetem posztgraduális karára, amit el is végeztem. Gyakorlatilag ehhez a két végzettséghez szorosan kapcsolódik az egészségügyi menedzseri diploma. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkod...

2021. november 1-jétől lépett hatályba az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet, amely a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szól. Az alábbi cikkben a fenti kormányrendeletet és annak társadalombiztosítási következményét ismertetjük.

Az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottjaik számára, akik 2021. november 1-jét megelőzően nem oltatták be magukat.

Megjegyzés: Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén az 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet szól a koronavírus elleni védőoltás beadatásának kötelezettségéről.


Védőoltás elrendelése munkaviszonyban:


A Munkatörvénykönyv alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen szabály és az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet rendelkezései alapján a munkáltató az oltási kötelezettségről a következők szerint dönt:

  • mérlegeli, hogy szükségesnek látja-e a dolgozói biztonsága érdekében az oltási kötelezettség elrendelését továbbá

  • figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakörök sajátosságait is.

Mindezek alapján a munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkavégzés feltételeként megállapíthatja a munkavállalói védőoltási kötelezettségét, ami kiterjedhet minden munkavállalójára vagy a munkakörök alapján a munkavállalóinak adott körére. A védőoltási kötelezettség kapcsán a munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét is, ami minimum 45 nap, azaz egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 napot írhat elő a védőoltás beadatására.

Megjegyzés: Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.

Azt a munkavállalót, aki mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól - pl: kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van - a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

Hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz, nem kötelezhető a védőoltás beadatására az a munkavállaló, akinek az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére az alábbi orvosok adhatják ki:

  • az illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa,

  • foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosának hiányában a munkavállaló adott munkakörben való foglalkoztatásának egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos,

  • a fenti orvos hiányában a munkavállaló háziorvosa.


Mindezek alapján, ha a munkáltató oltási kötelezettséget írt elő, akkor a kötelezettek körében javasolt felmérni, hogy az érintett munkavállalónak beadásra került-e a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (beleértve a kétdózisú oltás esetén annak második dózisát is), illetve oltás hiányában rendelkezik-e a munkavállaló mentességet igazoló orvosi szakvéleménnyel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy új belépők esetén, ha rájuk is vonatkozik az oltási kötelezettség, szintén a fentiek szerint kell eljárni.


Fizetés nélküli szabadság és a munkaviszony megszüntetése:


Abban az esetben, ha a munkavállaló a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem adatta be, és nem rendelkezik az oltás ellenjavallata kapcsán orvosi szakvéleménnyel, akkor a munkáltató – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján - fizetés nélküli szabadságot rendelhet el.

Megjegyzés: Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, vagy orvosi igazolással bizonyítja, hogy számára az oltás nem javasolt, akkor a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Figyelemmel kell lenni a fizetés nélküli szabadság kapcsán arra, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya. A szünetelés időtartamára a belföldi munkavállalónak meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha

  • folyamatosan legalább egy éve magyar lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik, és

  • nem áll a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és

  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulék idén havi 8 000 forint (napi 270 forint), 2022. január elsejétől pedig havi 8 400 forint (napi 280 forint) lesz.

Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva 1 év már eltelt, és a munkavállaló ezen időszakban a védőoltás beadatását nem igazolta a munkáltató felé, illetve ezen időszakban a munkavállaló a fenti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, akkor ez esetben a munkáltató a munkaviszonyt – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet felhatalmazása alapján - felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Azaz a fenti esetre vonatkozóan a kormányrendelet a munkaviszonyban új megszüntetési okot vezetett be.



Értesítés:


Az oltási kötelezettségről, annak határidejéről és a védőoltás beadatásának hiányában annak lehetséges jogkövetkezményeiről (azaz a megszüntetésről, annak okáról és következményéről) a munkáltató a munkavállalókat tájékoztathatja elektronikus úton (pl: e-mailben, belső hálózaton keresztül stb.), vagy írásban papír alapon.


Védőoltás igazolása:


A munkavállalónak igazolnia kell a személyazonosságát (pl: személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal) és az oltás beadását, amelyet alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhat:

  • uniós digitális Covid-igazolvánnyal, vagy

  • érvényességi idő nélküli védettségi igazolvánnyal, illetve annak applikációval,

  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolással,

  • Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

  • az olyan állam által kiállított védettségi igazolással, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.


A munkáltató a kormányrendelet alapján jogosult kezelni a veszélyhelyzet megszűnéséig a munkavállalónak


  • a fenti hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint

  • az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára

vonatkozó adatait.


Időbeli hatály:


Végezetül meg kell említeni a fenti oltási kötelezésre vonatkozó szabály a veszélyhelyzet alatt alkalmazható, azaz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig alkalmazható.



Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható