Ki után, és hogyan jár a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezménye?

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A szociális hozzájárulási adókedvezmények közül talán a munkaerőpiacra lépők kedvezménye az, amely legszélesebb foglalkoztatotti kör után biztosítja a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését. Az alábbi cikkben a munkaerőpiacra lépők utáni szociális hozzájárulási adókedvezményt részletezzük, és kitérünk az idén alkalmazandó átmeneti szabályra is.


Elsőként nézzük meg, mit is foglal magába a munkaerőpiacra lépők kedvezménye!

Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Megjegyzés: A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül a gyermek gondozásához kapcsolódóan anyasági ellátásban (csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban) részesült, illetve részesülő személy esetén az a nap, amikor munkáltatójánál (kifizetőjénél) ismét munkába áll.

Nagyon fontos, hogy nem számít be a fenti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama. Azaz, ha például a munkavállaló csecsemőgondozási díjban, majd gyermekgondozási díjban részesült, és ezt követően visszamegy dolgozni, akkor ezen ellátások folyósításának időszaka úgy kerül figyelembe vételre az adóhivatalnál, mintha nem is állt volna a munkavállaló munkaviszonyban, azaz mintha nem lett volna jogviszonya.

318/2021. (VI. 9.) kormányrendelet átmeneti időszak 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az a személy is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon (azaz nem a törvényben foglalt 275 napon) belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.


Kik azok a személyek, akik után érvényesíthető ez a kedvezmény?

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye többek között igénybe vehető a hosszabb ideje munkát kereső (munkanélküli) személyek után, még akkor is, ha a fenti időszakban közfoglalkoztatásban részesültek, továbbá a gyermekük gondozásáról visszatérő, ellátásban (pl: csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban) részesülő szülők után, illetve a pályakezdők kapcsán.


Kedvezmény mértéke, és időtartama

A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz bruttó 167 400 forint) után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető.

Megjegyzés: A kedvezmény egész hónapban jár, amikor a foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

Igazolás: A kifizető, a fenti kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról szóló igazolás birtokában érvényesítheti a kedvezményt. Azaz ezt az igazolást az állami adó- és vámhatóság

  • a biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig,

  • biztosítotti bejelentés hiányában - pl: ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási díjról - a kifizető havi bevallásban tett kérelmére

állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.

Ha például 2021. október 2-ától pályakezdőt alkalmaz a munkáltató munkaviszonyban, akkor biztosítási jogviszonyt bejelenti a 21T1041-es nyomtatványon, és ezen bejelentés alapján legkésőbb 2021. november 10-ig meg kellene kapnia a kifizetőnek az adóhivataltól azt az igazolást, hogy az adott munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül. Ha azonban az édesanya tér vissza a gyedről a kifizetőhöz, akkor 21T1041-es bejelentésre ez esetben nem kerül sor, így a kifizető havi bevallásban tett kérelmére kerül kiállításra az igazolás.

Nagyon fontos szabály, hogy az új kifizető, az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt, beleértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. Ha tehát a munkaerőpiacra lépő munkavállaló megszünteti a munkaviszonyát 2021. szeptember 30-án, majd 2021. október 12-én új munkáltatónál elhelyezkedik, akkor az új munkáltató a három éves kedvezményes időből még fennmaradó időszakra érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

Megjegyzés: A fenti szabályt kell alkalmazni a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni szociális hozzájárulási adókedvezménynél is azzal az eltéréssel, hogy ez esetben legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultságnak is fenn kell állnia, és azt igazolni kell, továbbá a kedvezmény három év helyett, öt évig érvényesíthető.