Megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó 2021. évi változások

2021. január 1-jétől módosult a rehabilitációs-, rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység, és ezen ellátások melletti rendszeres pénzellátás szabálya. Továbbá a megváltozott munkaképességhez kapcsolódóan változott a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabály is. A fenti módosításokat az alábbi cikkben ismertetem.

1.) Keresőtevékenység

Az egyik legjelentősebb változás, hogy amíg a korábbi években úgy lehetett csak rokkantsági-, és rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni, hogy az ebből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát, addig ezt a keresőtevékenységet korlátozó szabályt 2021. január 1-jétől hatályon kívül került.

Erre tekintettel ki kell emelni, hogy 2021. január 1-jétől a rokkantsági-, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy bármennyi jövedelmet szerezhet az ellátás alatt folytatott keresőtevékenységéből.

2.) Rehabilitációs-, rokkantsági ellátás melletti egyéb rendszeres pénzellátás

Továbbá változott az a szabály is, amely a nem rendszeres pénzellátásban is részesülő rehabilitációs-, valamint rokkantsági ellátottra vonatkozik.

évi szabály alapján a rehabilitációs ellátást, illetve a rokkantsági ellátást meg kellett szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy más rendszeres pénzellátásban részesült. Kivételt képezett ez alól a szabály alól a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénz, baleseti táppénz, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b)pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díj.
A fenti szabály változott 2021. január 1-jétől, melynek következtében a rehabilitációs ellátást illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat. Azaz a rehabilitációs-, vagy rokkantsági ellátásban részesülő jogosult lehet ezen ellátása mellett nem csak táppénzre, vagy baleseti táppénzre, hanem csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, sőt örökbefogadói díjra is.

A fentiekhez kapcsolódik az a változás is, amely rögzíti, hogy a rokkantsági ellátás megszűnik az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal. Ha tehát a rokkantsági ellátásban részesülő személy kéri öregségi nyugdíjának megállapítását, és ennek következtében például 2021. június 1-jével öregségi nyugdíjat állapítanak meg részére, akkor 2021. május 31-én megszűnik a rokkantsági ellátása.

3.) Változás a rehabilitációs hozzájárulásnál

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. Azaz a rehabilitációs hozzájárulás 2021-ben 161 000 forint kilencszerese, amely 1 449 000 forint/fő/év.

Nem változott, hogy a fentiek kapcsán megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági - bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán figyelembe vehető, megváltozott munkaképességű személyek köre bővült 2021. január 1-jétől a következő személyekkel:

A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik, legkésőbb 23. életévének betöltése szerinti naptári évben az a személy is, aki
- köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
- felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak
minősült.

Ugyancsak a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál
- 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
- 21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
- 101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
- 251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
- 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő
rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

Rögzíti a törvény a fenti személyek kapcsán, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a fenti személyek
- természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,
- a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
- a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá
- az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát.

A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.