GYES alatti munkaviszony és vállalkozás tb közterhei 2020. július 1-jétől.

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

 

A gyermekgondozást segítő ellátásban (rövidítve: gyes-ben) részesülő szülő az ellátásának folyósítása alatt folytathat keresőtevékenységet. 2020. július 1-jétől új Tbj. lép hatályba, amely érinti a gyes mellett folytatott keresőtevékenységnél fizetendő tb közteherfizetést. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban és vállalkozóként a gyes-ben részesülő, nem nyugdíjas szülő 2020. július 1-jét követően.

 Munkaviszony gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt

 Gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő vérszerinti szülő csak a gyermeke féléves korától dolgozhat munkaviszonyban. A gyermekgondozást segítő ellátás alatti munkavégzéskor sem a munkabér, sem a munkaidő kapcsán nincs korlátozás, azaz a gyermek féléves kora után a szülő dolgozhat akár napi 8 órában, havi bruttó 400 000 forint munkabér ellenében is.

Megjegyzés: A munkatörvénykönyv alapján a gyermek 4 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidőben történő foglalkoztatást. A munkáltató ez esetben köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a munkáltató a gyermek 6 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak az a személy minősül, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

Gyermekgondozást segítő ellátás alatt munkaviszonyban dolgozó szülő munkabéréből levonásra kerül

  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,

  • 10 százalék nyugdíjjárulék,

  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,

  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,

  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, amelyekből adott esetben kedvezményt érvényesíthet.

2020. július 1-jétől a fenti tb közteherfizetés annyiban változik, hogy a munkabérből egységesen 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell levonni.

Egyéni-, társas vállalkozás folytatása gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt

A vállalkozási tevékenység folytatása esetén nem érvényesül az az időkorlát, hogy a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni. Azaz a gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt dolgozhat a szülő egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás – személyes közreműködést igénylő – tagjaként, minden idő-, és jövedelemkorlát nélkül.

 A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó szülő a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a tevékenységét személyesen folytatja. Azaz a vállalkozó és a vállalkozás köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:

  • 10 százalék nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből,

  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese alapján, míg

  • a vállalkozásnak a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót, illetve a társas vállalkozó esetén a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást a minimálbér 112,5 százaléka után

meg kell fizetni.

Minimálbér: havi bruttó 161 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó 210 600 forint.

Meg kell jegyezni, hogy ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, például az egyéni vállalkozó kivétje havi 400 000 forint, akkor ez a kivét lesz a fenti tb közterhek alapja.

Megjegyzés: A fenti alapok alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például

  • táppénzben, baleseti táppénzben részesül,

  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

  • fogvatartott,

  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,

  • egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

2020. július 1-jétől a vállalkozónak 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, amelynek minimális alapja a vállalkozói tevékenység esetén egységesen a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz, míg a vállalkozás által fizetndő 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó, illetve a társas vállalkozó esetén a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás minimális alapja továbbra is a minimálbér 112,5 százaléka, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérmimum 112,5 százaléka marad.