Méltányosságból adható táppénz, csed, gyed, egyszeri segély

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Sokan nem tudják, hogy ha a biztosított nem rendelkezik elég biztosítási idővel, akkor ez esetben még van lehetősége arra, hogy ellátáshoz jusson, amelyre ún. méltányossági eljárásban kerülhet sor. Az egészségbiztosítás területén méltányosságból táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és egyszeri segély nyújtható. Ezeket az ellátásokat az alábbiakban külön-külön részletezem.


Méltányossági táppénz

A méltányossági táppénznek két típusa van. Biztosított betegségére/keresőképtelenségére tekintettel járó méltányossági táppénz és a gyermeke betegsége esetén méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénz.
A biztosított keresőképtelenségére tekintettel járó méltányossági táppénz – azaz a táppénz időtartamának meghosszabbítása - kizárólag az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítottnak engedélyezhető. A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag a beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve
• ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van, valamint
• ha az ápolási díj mellett munkát végző biztosított a gyermeke betegségére tekintettel igényel táppénzt.
A gyermek betegsége esetén méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi két esetben:
• A gyermek életkorához kötött – azaz 12 év alatti gyermek esetén - gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre megállapítható a gyermekápolási táppénz, ha a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése idején a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; vagy a gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Ez a méltányossági táppénz csak akkor állapítható meg, ha a gyermekápolási táppénz jogszabályban foglalt ideje a gyermek betegségére tekintettel már kimerítésre került.
• Továbbá méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg, ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

A méltányosságból megállapított táppénz nem lehet magasabb a jogszabályban előírt 50 illetve 60 %-os mértéknél, és a táppénz maximalizált összegénél, azaz napi szinten a minimálbér kétszeresének harmincad részénél.

Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj

Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási-, valamint gyermekgondozási díj az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető, ha a biztosított az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

Mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj megállapításának egyik előfeltétele, hogy a kérelmező a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha ezen biztosítási idővel rendelkezik az igénylő, akkor méltányosságból kérheti a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítását.

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj napi összege nem haladhatja meg minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyancsak érvényesül a felső mérték a gyermekgondozási díj esetén is. Ez esetben a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj mértéke a minimálbérnél nem lehet magasabb.
Méltányossági kérelem benyújtása
A fenti méltányossági ellátások iránti kérelemről a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt. Ha a biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be, akkor a foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, valamint a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
A méltányossági táppénz folyósítására vonatkozó kérelem esetén csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról is, továbbá a gyermekápolási táppénzt kivéve csatolni kell a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését is, amely tartalmazza, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult.
A méltányossági kérelmek elbírálásánál a kormányhivatalnak figyelemmel kell lennie a biztosított
• biztosításban töltött idejére,
• 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
• jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést a kormányhivatal közli a biztosítottal és a foglalkoztatóval.
Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély
A biztosított a megromlott egészségi állapotára tekintettel kérheti a segélyt.
A biztosított méltányossági segély iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ-át. A kérelemhez csatolni kell a biztosított
• egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és
• a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá
• a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző három hónapban – megszerzett jövedelemről.
A kormányhivatal a Központ által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti. A kormányhivatal a biztosított kérelmében előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében mérlegelni kell a biztosított
• egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, illetve egészségkárosodást,
• jövedelmi helyzetét, életkörülményeit,
• egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségét,
• méltányosságból megállapítható táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti kérelmének elutasítását.
A segély megállapításának időpontjától számított 1 éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén nyújtható ismételten segély.