Társas vállalkozók többes jogviszonyban.

Az előző cikkben a társas vállalkozói jogviszonyok típusait, és ezen jogviszonyban fizetendő társadalombiztosítási közterheket ismertettem. Ennek a témakörnek a folytatásaként az alábbiakban a társas vállalkozók többes jogviszonyait és ezen jogviszonyban fizetendő közterhek kerülnek bemutatásra.

Elsőként tekintsük át a nem nyugdíjas társas vállalkozók többes jogviszonyait! A társas vállalkozó dolgozhat ún. többes jogviszonyban is. Egyik esete a többes jogviszonynak, ha társas vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonyban is dolgozik. Erre vonatkozóan az alábbi szabályt kell alkalmazni:

Nem kell megfizetni a fenti minimális alapok után a tb közterheket, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a társas vállalkozónak ne kelljen a minimális alapok szerint fizetnie a tb közterheket:

- Az egyik feltétel, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ha a munkaviszony csak a heti 20 órát éri el, akkor a társas vállalkozónak legalább a minimális alapok szerint fizetnie kell a tb közterheket.
- A másik foglalkoztatás. Ha például heti 40 órás munkaviszonyban álló munkavállaló két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban nem valósul meg a foglalkoztatása, így ezen időszakban a társas vállalkozónak legalább a minimális alapok szerint szintén fizetnie kell a tb közterheket.

Megjegyzés:

- Minimális alapok: 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese, 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér/garantált bérminimum, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
- Minimálbér havi bruttó 138 000 Ft. Garantált bérminimum - legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén - havi bruttó 180 500 Ft.

Példa:

Ha a nem nyugdíjas társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor a közterheket a tényleges jövedelme alapján kell fizetnie. Ha havonta a jövedelme 100 000 forint, akkor 100 000 forintból kell megfizetni 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá a társas vállalkozás is a tényleges jövedelem alapján fizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ezen többes jogviszony fennállása alatt a társas vállalkozó nem fizet munkaerő-piaci járulékot.

A fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Többes jogviszonyban állhat oly módon is a társas vállalkozó, hogy társas vállalkozóként több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője. Ez esetben a tb közterheket a minimális alapok szerint - évente egy alkalommal történő választása szerint – csak az egyik vállalkozásban kell megfizetni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. A másik vállalkozásban (vállalkozásokban) a tényleges jövedelem alapján fizeti a tb közterheket.

Annak a társas vállalkozónak, aki egyben egyéni vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói jogviszonyában a járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége az emelt ún. minimális alapok után áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozónak azonban lehetősége van arra, hogy a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy legalább a minimális alapok szerinti tb fizetést ne egyéni vállalkozóként, hanem társas vállalkozóként teljesítse. E választása alapján akkor egyéni vállalkozó a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után fizeti a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

Összegezve :

Ha a nyugellátásban részesülő személy társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vesz fel jövedelmet

• 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és
• 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet azzal, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Mindezek alapján nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Ez esetben is fontos, hogy fennálljon a minimum heti 36 órás munkaviszony és megvalósuljon a munkaviszonyban a foglalkoztatás. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket össze kell számítani

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.

Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.


Összefoglalva: