TAJ szám és külföldi biztosítás - S1-es igazolás

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Ha egy TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban biztosított lesz, akkor köteles ezen biztosítási jogviszony létrejöttét 15 napon belül bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének. A bejelentést követően a TAJ szám nem jogosít Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra. Ha azonban a külföldi biztosítás helye szerinti tagállamban a TAJ számmal rendelkező személy megkapja az ún. S1-es igazolást, akkor ezen nyomtatvány alapján Magyarországon ismét teljes körű egészségügyi szolgáltatást kaphat. 

 

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Ha a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban biztosított, akkor köteles a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének. Ennek a bejelentésnek az a következménye, hogy a TAJ számmal – a külföldi munkavégzés ideje alatt - Magyarországon nem lehet egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Ha például egy TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár, akinek Budapesten van a lakóhelye, a magyar munkaviszonyát megszünteti, mert 2016. május 1-étől Ausztriában fog munkaviszonyban dolgozni, akkor a következőképpen kell eljárni:

Budapesten, a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél (1139 Budapest, Teve utca 1/a-c.) be kell nyújtani az alábbi kitöltött nyomtatványt: 

„Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított”. A nyomtatványon többek között fel kell tüntetni 

  • Biztosítás helye szerinti országot, amely jelen esetben Ausztria
  • Külföldi biztosító megnevezését
  • Külföldi biztosítási számát
  • Külföldi biztosítás jogcímét, amely jelen esetben munkaviszony
  • Külföldi biztosítás kezdetét, amely ez esetben 2016. május 1.

Ezt követően az Ausztriában dolgozó személy Magyarországon vagy az osztrák munkaviszonya alapján kiadott Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe az orvosilag szükséges ellátást vagy az S1-es nyomtatvánnyal lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásokra. 

 

MIKOR JÁR A KERESŐTEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLYNEK AZ S1-ES NYOMTATVÁNY?

Ha valaki – a itthoni lakóhelyét meghagyva - egy másik EGT államban dolgozik, akkor mind a lakhelye, mind a munkahelye szerinti országban jogosult az S1-es nyomtatvánnyal orvosi ellátásra. Azaz, ha valaki egy másik EGT állam biztosítottjaként Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, akkor a külföldi biztosító által kiállított S1-es nyomtatvány alapján, Magyarországon is teljes körű egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 

 

MIT KELL TENNI, HOGY MEGKAPJA A KÜLFÖLDÖN BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY AZ S1-ES IGAZOLÁST?

Be kell jelentkezni az egészségügyi ellátórendszerbe abban az országban, ahol dolgozik. Ezt követően lehet igényelni az egészségbiztosítási hatóságtól az S1 nyomtatványt (ez korábban E106-os nyomtatvány volt). Az S1-es nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg, az érintett személy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének, ahol ez a jogosultság a nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ezt követően a külföldön dolgozó személy a TAJ száma alapján igénybe veheti az ellátást Magyarországon. 

Megjegyzés: S1-es nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban nem kerül sor, tekintettel arra, hogy lakóhely fogalmát ezen államok belső jogszabályai másként értelmezik.

 

MILYEN ELLÁTÁST KAPHAT A KERESŐTEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLY AZ S1-ES NYOMTATVÁNY ALAPJÁN?

Az S1-es nyomtatvány alapján a biztosított jogosult lesz mind a biztosítás helye szerinti országban, mind a lakóhelye szerinti országban a teljes körű egészségügyi szolgáltatásra. 

Ha például valaki Ausztriában keresőtevékenységet folytat úgy, hogy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezik, akkor az osztrák biztosítótól igényelheti az S1-es nyomtatványt. Az S1-es nyomtatványt az osztrák biztosító megküldi a magyar lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének, ahol ez bejegyzésre kerül. Ezt követően Magyarországon jogosult lesz a teljes körű egészségügyi szolgáltatásra, azaz Magyarországon többek között igénybe veheti társadalombiztosítás keretében az orvosi ellátásokat, támogatottan gyógyszert-, gyógyászati segédeszközt-, gyógyfürdő ellátást kaphat, jogosult lesz továbbá betegszállításra is. Mindez azért valósulhat meg, mert az S1-es nyomtatvány kiállításával a biztosítás helye szerinti ország azt vállalja fel, hogy a lakóhely szerinti országban igénybe vett társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatás árát megtéríti a lakóhely szerinti országnak. A fenti ellátások igénybevételét szabályozza a 883/2004/EK rendelet 17. cikke és a 18. cikk (1) bekezdése.

 

MI A KÜLÖNBSÉG AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYA ÉS AZ S1-ES NYOMTATVÁNY ALAPJÁN IGÉNYBE VEHETŐ ELLÁTÁSOK KÖZÖTT?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az orvosilag szükséges mértékig jogosít egészségügyi szolgáltatásra. Azaz a társadalombiztosítóval szerződött kezelőorvos bírálja el, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján kaphat-e a beteg ellátást. A vizsgálat során az orvos figyelembe veszi a beteg állapotát, továbbá hogy mennyi ideig tartózkodik az adott országban. Ezen szempontok szerint ítéli meg, hogy az egészségügyi szolgáltatás orvosilag szükséges-e vagy sem. Minden tagállamban orvosilag szükséges ellátásnak minősül többek között a dialízis-kezelés, az oxigénterápia, valamint a terhesség és a szülés.

Az S1-es nyomtatvány ezzel szemben arra jogosít fel, hogy a társadalombiztosítás keretében mind a munkavégzés (keresőtevékenység) helye, mind a lakóhely szerinti országban a betegség kezeléséhez szükséges ellátást megkapja a beteg. Azaz, egyrészt minden olyan egészségügyi ellátásra jogosult, amit az adott országban a biztosítottak megkapnak, másrészt ez a jogosultság egyidőben két országban is fennáll.