Szabadság kiadásának szabályai

A munkavállalók többsége a nyár folyamán megy szabadságra. A szabadságát mindenki a saját céljára fordítja. Van, akinek a szabadság a feltöltődését segíti elő, van, aki az elintézetlen ügyeit rendezi ebben az időszakban, míg a kisgyermekes esetében a gyerekek hosszú nyári szünete alapozza meg azt, hogy a szülők ekkor vegyék ki a szabadságukat. Fontos annak ismerete, hogy a munkavállaló a szabadságaiból hány nappal rendelkezhet, továbbá mire kell figyelemmel lenni a szabadság igénylésekor. Erre tekintettel az alábbi cikkben az éves szabadság kiadásának szabályait részletezem.

Elsőként tekintsük át, hogy a 2012. évi I. törvény (Mt.) milyen szabadságokat sorol fel!

1.     Szabadságok típusai:

A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

Az alapszabadságon felül a munkavállaló az alábbi pótszabadságokra jogosult:

a)     Életkorhoz kötött pótszabadság:

Életkorhoz kötött pótszabadság a munkavállaló 25. életévétől egészen 45. életév betöltéséig növekszik. A 45. életévét betöltött munkavállaló már tíz munkanap életkorhoz kötött pótszabadságra jogosult, amely ezen életkor felett már nem növekszik tovább.

Az életkorhoz kötődik a fiatal munkavállalók pótszabadsága is, amely a 18 év alatti munkavállaló esetén évenként 5 munkanap és utoljára abban az évben állapítható meg, amelyben a munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.

b)     Adott tevékenység vagy egészségkárosodás kapcsán járó pótszabadság:

A hatályos szabály alapján évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, vagy megváltozott munkaképességű.

Megjegyzés: Megváltozott munkaképességű személy az, akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

-       az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

-       az egészségkárosodása legalább 40 százalékos mértékű,

-       a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, vagy

-       rokkantsági ellátást állapítottak meg.

Továbbá a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló évenként szintén 5 munkanap pótszabadságra jogosult.

c)     Gyermek(ek) kapcsán járó pótszabadságok:

A munkavállalónak évenként, a 16 évesnél fiatalabb

-     egy gyermeke után 2,

-     két gyermeke után 4,

-     kettőnél több gyermeke után összesen 7

munkanap pótszabadság jár. Ha azonban a gyermek fogyatékosnak minősül, akkor a pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

Megjegyzés: A gyermekek utáni pótszabadságot először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell megállapítani, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A gyermekek kapcsán és a szabadság kiadására tekintettel végezetül meg kell említeni az apasági-, és a szülői szabadságot. Apasági szabadságként az apa gyermeke születése esetén (beleértve az örökbefogadott gyermeket is) 10 munkanap szabadságra jogosult.

A szülői szabadság a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig illeti meg, ha a munkaviszonya legalább egy éve fennáll. A szülői szabadság 44 munkanap.

Megjegyzés: A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnik meg, akkor a szabadság arányos része jár – kivéve az apasági szabadságot és a szülői szabadságot – azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

2.     Mire kell figyelemmel lenni a szabadság igénylésekor?

Az Mt. előírja, hogy a munkáltató - amennyiben erre a munkaszerződés nem tér ki - legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól.

Nézzük meg, hogy a munkavállaló hogyan rendelkezhet a kiadandó szabadságáról!

a)     Munkavállaló rendelkezése a szabadsággal:

A szabadságot a munkáltatónak úgy kell kiadnia, hogy arról előzetesen egyeztet a munkavállalóval. Ez az egyeztetés történhet akár szóban, akár írásban például a szabadságos terv összeállítása által. Az évi szabadságából a munkavállaló 7 munkanappal – kivéve a próbaidőt, azaz a munkaviszony első három hónapját - rendelkezik, így a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Gyermekes munkavállaló a fenti 7 munkanap szabadságon felül a gyermek(ek) kapcsán járó pótszabadsággal és a szülői szabadsággal is szabadon rendelkezhet. Azaz, a munkáltató a 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek)hez kapcsolódó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Ez esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a szabadságra vonatkozó igényét.

b)     Munkáltató szabadsággal rendelkezése:

A szabadság fennmaradó része felől alapvetően a munkáltató dönt oly módon, hogy ha nincs a felek között eltérő megállapodás, a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatóra szintén vonatkozik a 15 napos közlési határidő, azaz a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell.

Megjegyzés: A 14 egybefüggő napnál a szabadságként kiadott napon túl a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

3.     Szabadság kiadása:

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A szabadság kiadása tekintetében munkaidőkeret alkalmazásakor fontos, hogy a munkáltató mindig meghatározza a munkaidő-beosztásnál, hogy a hét melyik napjai a pihenőnapok. A pihenőnapokat és az esetleges munkaszüneti napokat leszámolva a többi napot munkanapként kell figyelembe venni.

Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

a)     Általános szabály a szabadság kiadása kapcsán

A szabadság elsődlegesen arra szolgál, hogy a munkavállaló pihenjen, feltöltődjön. Erre tekintettel arra törekedtek a munkatörvénykönyv megalkotói, hogy a munkavállaló ne halmozza fel a szabadságát, hanem azt az adott évben vegye igénybe. Erre tekintettel az Mt. úgy rendelkezik, hogy a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében – azaz idén, 2026. évben - kell kiadni.

Megjegyzés: A szabadságot nem az esedékességének évében kell kiadni az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén. A szülői szabadság a gyermek születésétől 3 éves koráig igénybe vehető, míg az apasági szabadság kiadása a születést követő negyedik hónap végéig vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig adható ki akkor is, ha a négy hónap vagy annak egy része áthúzódik követő évre.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele 2026. évben megkezdődik és a szabadság 2027. évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. Azaz például 5+2 -es munkarendben dolgozó munkavállaló szabadsága 2026. december 21-én kezdődik és 2027. január 8-ával bezárólag kerül kiadásra.

b)     Eltérés az általános szabálytól

Az Mt. szűk körben engedi meg az eltérést az esedékesség évében történő szabadságkiadás szabálya alól. Ilyen kivétel például, hogy a munkáltató - a felek megállapodása alapján – az életkorhoz kötött pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ez esetben a munkáltató és a munkavállaló az életkorhoz kötött pótszabadság következő évre átvitt napjait írásban, megállapodás keretében rögzíti.  

Kivételek közé tartozik továbbá, hogy  

-     a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki;

-     a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni – például a munkavállaló beteg volt, vagy gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon volt -, akkor az adott ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni;

-     A munkáltató – ha intézkedését írásban indokolja és a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel - kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

4.     Szabadság kiadásának módosítása, megszakítása és megváltása.

A munkáltató – ha intézkedését írásban indokolja - kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén,

-     a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja azzal, hogy a kiadás általa javasolt új időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval;

-     a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja. Ez esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit.

Végezetül meg kell említeni, hogy mivel a szabadság elsődleges célja, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt regenerálódjon, pihenjen és feltöltődjön, így csak a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor lehet a szabadságot pénzben kifizetni. Azaz, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig a munkavállalót megillető arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – pénzben megváltja.